Miként változtak meg a televíziózási szokások az emberek mindennapjaiban a technológiai fejlődésnek köszönhetően? Fogadjátok Szabó Izabella kvalitatív kutatásának eredményeit. 

Az alapprobléma

A Projektfeladat tárgy keretein belül kvalitatív kutatást végeztem, mely lehetőséget ad az alanyok szubjektív véleményét, gondolkodásmódját, attitűdjét megtudni,

A zero waste, vagyis hulladékmentes élet fogalmával az emberek többsége tisztában van- ahogy azzal is, hogy ez jelentheti a hosszú távú megoldást a környezetvédelemben. Azonban sokan nem gondolnak bele, hogy a fogyasztók számára mentális és fizikai terhekkel járhat ennek az életvitelnek a folytatása/elkezdése. Ilyen és ehhez hasonló problémák az anyagi viszonyok, a

Napi 3-4 óra közösségi médiafogyasztás, stressz, szorongás, influenszerkedés - ezek a mai fiatalok tinikutatásának eredménye, de biztos ilyen sötét minden? 

Nincs olyan hét, hogy ne tanulnék valamit a Z generációról, és magamról. A reakcióinkat mi választjuk meg. Választhatunk a jól bevált ismerős értékeink alapján, de megpróbálhatunk más nézőpontból ránézni a helyzetre. És értékelni ezeket az új helyzeteket.

Folyamatosan kiléptetnek a fiatalok a saját jó kis komfortzónámból. Félévente kb. 500

Marketing oktatóként az órán a fogyasztói piacról beszélek, ahol kitérünk a termékhagyma modellre, elmerengünk azon, hogy melyek a fogyasztók legbelsőbb igényei, elvárásai egy termékkel szemben. És rendre arra jutunk, hogy már kitalálnunk sem kell, mert a nagy cégek már tálcán elénk hozzák. Szeretjük ezt. Szeretjük a termékeinket, márkáinkat. A fogyasztói érzelmi

Schrödinger kísérletében a részecske addig marad, amíg valamilyen módon meg nem állapítjuk, hogy valójában hol és milyen állapotban van. Ahogy az oktatók sem tudják, hogy hol és milyen állapotban van a hallgató az óra alatt? Talán, ha megvizsgáljuk a fiatalok negatív élményeit, jobban megértjük a viselkedésüket.

A hallgatói kutatási mintába 400 hallgatói

Elővesszük a mobilunkat, a tabletünket vagy a laptopunkat aztán megnyitunk egy appot, böngészünk az interneten, videókat nézünk, vásárlunk, virtuálisan kommunikálunk a szeretteinkkel stb. Nyilvánvalóan miközben ezeken tevékenységeinket végezzük, nem gondolkodunk el azon, hogy mennyire befolyásolja ez a környezetünket, hatással van-e a globális felmelegedésre az, hogy

Most éppen az az időszak van, amikor korlátozzuk a saját fogyasztásunkat (böjt). Korlátozzuk a hír fogyasztásunkat is! A pandémia miatt a személyes higiéniánkra fokozottan figyelünk, minden hazatérés után kezet mosunk alaposan, de vajon elgondolkodunk azon, hogy minden cikk, minden hír után „megfürödjünk”?

Óriási a bizonytalanság, és ha a média iparágat

Mondta az egyik hallgatóm, arra a kérdésre, hogy mi a tapasztalatuk az okosórával kapcsolatosan. 16 főnek volt az adott évfolyamban okosórája, de állandóan egyik sem viseli. Kutatóként látom, milyen változás megy végbe a fiatalok idegrendszerében, azóta, hogy a kütyük a mindennapjaik része. És a pandémia csak nehezítette a helyzetet…

Fotó: pexels.com

Vége a rádióadásnak!  - mondtam a zárthelyire felkészítő óra végén, az ottragadt maradék 88 főnek. Váltottam.  Visszahoztam a kamerát, így az embereket, a térbe. Jól tettem. A két laptopos online oktatásról készített kérdőíves kutatásom eredményei meggyőzőek.

Free to air rádió-oktatás

Oktatóként teams felületet használunk, így ha órát