Zero-waste szorongásról

A zero waste, vagyis hulladékmentes élet fogalmával az emberek többsége tisztában van- ahogy azzal is, hogy ez jelentheti a hosszú távú megoldást a környezetvédelemben. Azonban sokan nem gondolnak bele, hogy a fogyasztók számára mentális és fizikai terhekkel járhat ennek az életvitelnek a folytatása/elkezdése. Ilyen és ehhez hasonló problémák az anyagi viszonyok, a család hozzáállása vagy az időhiány. Németh Veronika kutatásának eredményét olvashatjátok.

 Környezettudatos döntéseket hozni ugyanis több szempontból sem könnyű. Változással, a szokásaink újragondolásával és átalakításával, esetleg a komfortzónánkból való kilépéssel jár, amihez a legnagyobb segítség a motiváció. Méghozzá olyan erős motiváció, ami át tud lendíteni minket a problémákon, esetleges kudarcokon vagy visszaeséseken.

A motivációnk fenntartásához pedig fontos, sőt, szinte elengedhetetlen hogy pozitív megerősítésekben is legyen részünk. Ez lehet egy jó kép az Instagram-on #zerowaste felirattal, vagy a büszkeség érzése, amikor a boltban visszautasítod a műanyagszatyrot, esetleg a családod vagy az ismerőseid elismerő tekintete, hogy Te erre is képes vagy.

  A GENERÁCIÓK KÜLÖNBSÉGEI

Sok ember azért küzd a Földön, hogy a valaha létező harmóniát ember és természet között újrateremtse. Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy mekkora méreteket öltött a környezetszennyezésünk és a hulladéktermelésünk. A kérdés az, hogy miért vannak ezek a tények más és más hatással egy-egy emberre és hogy miért fontos az egyik embernek, hogy csökkentse ökológiai lábnyomát, míg mások mit sem törődnek vele?

Több kutatás szerint a fiatalok és az idősebbek, sokkal kevésbé motiváltak, mint a középkorúak. Innen lehet levonni a következtetést, hogy a környezetvédelmi szokásaink, nagyban összefüggenek a generációs mivoltukkal.

KUTATÁSOM, HIPOTÉZISEIM

Kvalitatív kutatási módszert és 2 generációt választottam, a Z-t és az X-et.  Mindkét generációnál 4-4 interjúval próbáltam alátámasztani a hipotéziseimet (mivel a "hólabda-mintavétel" egy nem valószínűségi mintavételi technikára utal, ezért valószínűsíthetően nem lettek annyira reprezentatívak az eredmények).

Az volt a célom, hogy egy összegzett kép álljon össze mind az X, mind a Z generációból és a környezetvédelemmel valamint a zero waste jelenséggel való hozzáállásukról. Igyekeztem minél különbözőbb embereket választani, életstílusuk, valamint érdeklődési körük figyelembevételével.

Egy friss kutatás szerint (https://www.aviva.co.uk/aviva-edit/in-the-news-articles/generation-woke-over-55s/ ), az Y és X generáció, lelkesedése ellenére, nem vezető az ökológiai lábnyom csökkentésében. Ennek számos oka lehet, köztük az, hogy a fenntarthatóbb megoldások sokszor komolyabb anyagi befektetést igényelnek, amire nem biztos hogy a fiatalabb generációknak van kerete. Valamint, az idősebb generációk motivációja inkább a spórolás, illetve a megszokás és a hagyományok. A fiatalabb generációk célzottan a környezet védelme érdekében változtatnak szokásaikon, bár ez nem mindig tartós változás és van, hogy csupán társas nyomásnak, divatnak engedve történik, nem feltétlenül belső,  intrinzik késztetésből.
Idősebb korban ugyanakkor önmagában a természet és a természeti értékek szeretete, tisztelete is könnyen kivált környezettudatos viselkedéseket, még akkor is, ha ők ezt nem feltétlenül azon a néven nevezik, amin gyermekeik, unokáik. Jól látható tehát, hogy a motivációs és tudatosságbeli különbség is sokszor adhat okot félreértésre a generációk között. (Aviva, 2020)

Ezt a hipotézist elfogadom, hiszen a fiatalok maguk is úgy gondolják, hogy többet ártanak a környezetnek, például az iskola, munka mellett lusták odafigyelni rá, globalizáció miatt, közösségi média miatt. Valamint, ha összehasonlítjuk a két generáció ökológiai lábnyomát, és (leszámítjuk Antal Éva eredményét, aki ugyebár zero waste-s,) azt kapjuk, hogy az X generációnak átlagosan kisebb a környezeti terhelése, mint a Z generációnak. Mindkét generációnál a 3 legnagyobb értéket összeadva, ezt kaptam:

  X generáció: 2,46

  Z generáció: 2,8

 A zero waste életmód sokak számára ismert, viszont annál kevesebb ember által végzett. Gondolkodásra ad okot, hogy annak ellenére, hogy a mai világban, az egyik égető, ha nem a legégetőbb probléma a környezetszennyezés, nem sok ember szánja rá magát erre az életmódra, ami megoldás lehetne a problémára. Ez a tiszta, fenntartható, és nem utolsósorban összességében olcsóbb életmód, olyan problémákat rejt magában, amik az egyszerű ember számára épp elegendő okot ad arra, hogy ne végezze. Ezek az okok lehetnek fizikálisak, de inkább lelkiek, márpedig: lustaság, szokások megváltoztatása, nincs rá lehetősége az adott életszakaszában, család nem engedi, nem érdekli az illetőt a probléma, nincs rá pénze, bonyolult, morális kérdések stb.

Ezt a hipotézist nem teljesen fogadom el, hiszen aki zero waste életmódot folytat, annak nem jelent ez terhet, másképpen nem folytatná. Úgy módosítanám, hogy belekezdeni nehéz, és sok ember számára megterhelő. Véleményem szerint itt a tudatosítás és az elszántság a kulcsfogalmak, hiszen ez az életmód egyáltalán nem lehetetlen, csupán aki nem mutat kellő érdeklődést felé, az nem is fog annyi energiát belefektetni.

 Véleményem szerint ezt a prepozíció helytálló, hiszen aki közoktatásban tanul, biztosan találkozott a környezetvédelemmel kapcsolatos fontosabb fogalmakkal, ebből pedig elkerülhetetlenül jön a zero waste fogalma. De a tananyag általános és középiskolásban nem terjed ki minden egyes problémára, ezért aki tájékozottabb szeretne lenni, az az interneten fogja kezdeni a kutatást, legfőképpen a közösségi médiákon.

Az X generáció, mint a Z generáció szülei, és a Ratkó-korszak szülötteinek gyermekei, félúton lebegnek a két generáció között. Egy felől vezérlik őket a szüleiktől eltanult dolgok, hagyományok, másrészt ott van a gyerekeik által megismert információk és cselekedeteik tudatossága. Egy belső motiváció vezérli őket, miszerint a gyermekeiknek szeretnének egy jobb jövőt adni, és nem a közösségi média által cselekednek. Ugyanakkor a Z generáció már digitális bennszülöttnek mondható, életük meghatározó része az internet, és kiskoruk óta úgy nevelkedtek, hogy a környezetszennyezés az rossz, és hogy ők az a generáció, akik utoljára tudnak valamit tenni a bolygóért. Ezért a Z generációsok érezhetnek egyfajta külső nyomást a környezetszennyezéssel kapcsolatban, és mivel számukra különösen fontos a beolvadás és a társadalmi elfogadás, ezért sokan pusztán divatból csinálják.

Ezt a hipotézist elfogadom.

 ÖSSZEGZÉS

 Az X generációsok szülei, a háborúk és a szegénység miatt,  arra törekedtek, hogy minél jobban tudjanak spórolni/tartalékolni. Ezáltal környezetkímélőbb döntéseket is tudtak hozni.  (pl. piac, vászonzsebkendő, fonott kosár, vászontáska stb.), de ezeket nem tudatosan a környezetért tették, hanem mert szimplán ezt szokták meg, hogy semmi ne menjen kárba. A gyermekeik ilyen életkörülmények között nőttek fel, és habár sok családnál ez tényleg nem volt beszédtéma, hiszen akkor még nem volt felkapott téma a környezetvédelem, tudattalanul is áttevődtek ezek a minták az X generációsokra. Amikor pedig az X generációsok kezdtek felnőni, egyre nagyobb lett a globalizáció, valamint egyre nagyobb teret nyert a környezetvédelem fogalma, és mivel olyan „rémhírekkel” (amik mellesleg igazak) bombázták az embereket, hogy majd a jövő generációja már fel sem tud nőni ezen a bolygón, az emberek megpróbáltak tudatosabbak lenni gyermekeik jövőjéért. Azonban, sajnos a Z generációsok, a digitális bennszülöttek, egy olyan világba csöppentek, ahol olyan mértékeket öltött a környezetszennyezés, hogy nem elég hagyományokat követni és nem szemetelni, hanem most sokkal tudatosabban kellene élnie az embereknek, mint bármikor. De mivel az X generációsoknak is teljesen új dolog volt ez a mértékű globalizáció, ezért eleinte ők sem tudtak mindig tudatos vagy környezetkímélő döntéseket hozni.

Németh Veronika

Elérhetőségek: nemethveronika1204@gmail.com