A böngészés környezetszennyező?

Elővesszük a mobilunkat, a tabletünket vagy a laptopunkat aztán megnyitunk egy appot, böngészünk az interneten, videókat nézünk, vásárlunk, virtuálisan kommunikálunk a szeretteinkkel stb. Nyilvánvalóan miközben ezeken tevékenységeinket végezzük, nem gondolkodunk el azon, hogy mennyire befolyásolja ez a környezetünket, hatással van-e a globális felmelegedésre az, hogy az interneten lógunk? Szász Fanni írása.

Nos, én is böngésztem egy kicsit, és arra voltam kíváncsi, hogy az elmúlt egy hónapban, világszerte, mennyire volt népszerű az a kifejezés, hogy „internet and environment”. Az alábbi grafikon jól mutatja, hogy november közepén volt keresettebb ez a kifejezés.

Google Trends: https://trends.google.com/trends/explore?date=today%201-m&q=internet%20and%20environment (Letöltés ideje: 2020. 11. 29.)

Viszont ezzel szemben, egy másik kifejezés, a „facebook” sokkal stabilabb népszerűségnek örven a keresési érdeklődés szempontjából. Nem mellesleg egy 2020 szeptemberi adat alapján a Facebookra megközelítőleg 1,4 milliárdszor kerestek rá, amellyel a legnépszerűbb kifejezés lett, és úgy tűnik, hogy aligha fog változni idén. (Legkeresettebb kifejezések a Google keresőben. Letöltés ideje: 2020. 11. 29)

A Google Trends adatai szerint is stabilan népszerű keresési szónak számít:

 Google Trends: https://trends.google.com/trends/explore?q=facebook(Letöltés ideje: 2020. 11. 29.)

 Ha belegondolunk abba, hogy mi az ami működteti az okoseszközeinket, a webet máris rájövünk, hogy az elektromosság. Hisz nem csak az eszközeink kellenek, hogy működjön az internetezés, hanem adatközpontok és telekommunikációs hálózatok. Egy 2016-os cikk szerint a világ internetes adatközpontjai 416,2 TWh-t energiát használ fel. Ez sokkal magasabb, mint amennyit egész Nagy-Britanniában használtak fel egész éven át. Még egy érdekesség: miközben Youtubeon cicás videókat nézünk, 1g CO₂-t bocsájt ki minden 10 percben, míg a Gmail 1.2kg-ot bocsájt ki évente felhasználónként.  Mindezen számok eléggé megdöbbentően hangzohatnak, hisz ebbe nem is nagyon gondolunk bele, és környezetünket ez nagyban károsítja.(How viral cat videos are warming the planet. Letöltés ideje: 2020. 11. 29.)

Hogy ez mennyire egészségtelen, azt a Mozilla Firefox minden évben közzétett Internet Healt Reportban foglalja össze. S a számok, illetve a tények nem túl biztatóak: többek között az egyik fejezetében a web óriásira nőtt ökológiai lábnyomát hasonlítja össze a világ legnagyobb szén-dioxid kibocsájtó országaival. Az derül ki ebben, hogyha a web egy ország lenne, akkor a világon a negyedik lenne  a listavezető USA, Kína és India után. (Internet health report. Letöltés ideje: 2020. 11. 29.)

 Kevésbé szembetűnő az, hogy az online tevékenységeink mennyivel növelik az internet energiaéhségét. Többek között ebbe az is beletartozik, hogy itt vásárolunk, itt tervezünk weboldalakat, mobiltelefonos applikációkat stb. (Mennyire szennyezi a weboldalat a környezetet? Letöltés ideje: 2020. 11. 29.) Például: meglátunk egy kecsegtető hirdetést az interneten, megvásároljuk azt a terméket, nem is jut eszünkbe az, hogy milyen reakciót váltunk ki ezzel. Megrendeljük a terméket Kínából, ami tőlünk több ezer km-re van, azt a terméket valaki elkészíti, becsomagolja, nyilvántartja egy számítógépen, hajóra vagy repülőre teszi, amely egy közeli ország raktárába jut el, s onnan még kamionra teszik, hogy a célországba, majd a megadott címre megérkezzen. Viszont, míg a többi ipar próbál tenni a károsanyag kibocsájtás csökkentésében, addig az interneté évről-évre növekszik. Ez annak tudható be, hogy egyre többen jutnak internethez, egyre több adatot kell tárolni ezáltal, az adattárolás pedig egyre olcsóbbá válik.

És mit kell tenni ahhoz, hogy fékezzük ezeket a számokat? Például nagyon jó gyakorlat az, ha megmérik a weboldal készítők a szén-dioxid kibocsájtás mértékét a saját oldaluknál. Erre hozták létre a https://www.websitecarbon.com – ot, bármilyen weboldalt megmér a fennálló adataik alapján. Továbbá azt is jó ötletnek tartom, hogy maximálni kellene az adatok mennyiségét, illetve mint oly sok iparágban, itt is megoldható lenne az, hogy megújuló energiaforrásból gazdálkodjanak. Emellett a fogyasztói önszabályozás, a függőség kezelése, is egy fontos környezetvédelmi szempont. 

Ha ezeket betartanák nem csak a kicsi, hanem a nagy adatmennyiséget tároló web óriások, akkor nem csak a CO₂ kibocsájtást mérsékelhetnék ebben az iparágban, hanem felhasználóbarátabb élményt nyújthatnának egy egyszerűbb és tudatosabban felépített weboldallal. Ez pedig nem csak a környezetre hatna pozitívan, hanem az internetet használóknak is  előnyévé válhatna.

Szerző:  Szász Fanni, BME, Marketing mester hallgató