Miként változtak meg a televíziózási szokások az emberek mindennapjaiban a technológiai fejlődésnek köszönhetően? Fogadjátok Szabó Izabella kvalitatív kutatásának eredményeit. 

Az alapprobléma

A Projektfeladat tárgy keretein belül kvalitatív kutatást végeztem, mely lehetőséget ad az alanyok szubjektív véleményét, gondolkodásmódját, attitűdjét megtudni, megfejteni.

Nálam a szóbeli kérdezés, vagyis az interjúkészítés volt a fókuszpontban. Azért is választottam ezt a módszert, mert a kérdezéssel rengeteg olyan információt tudtam szerezni az interjúalanyaimtól, amely másképpen nem szerezhető meg. Én a mélyinterjút választottam, azaz egyidőben csak egy alanyt kérdeztem meg.

Első része egy kvalitatív feltáró és egyben következtető kutatás, melyet nem véletlen, hólabda elv szerinti mélyinterjúk készítésével végeztem. Strukturált kvalitatív kutatást csináltam egy öt fős mintán.. Számomra azok voltak a megfelelő alanyok, akiknek nincsen otthon televíziója, vagy esetleg van, de egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán használja. Egyaránt vettem mintát az X, Y és Z generációból is. Szakdolgozatom ezen részének célja az előbb említett generációk véleményének, attitűdjének összehasonlítása a televíziózás témakörével kapcsolatban. Közvetlenül és kötetlenül beszélgettem az interjúalanyokkal. Volt, akivel személyesen találkoztam, és volt, akivel telefonon keresztül folytattam le a beszélgetést. Az interjúk átlagosan körülbelül fél órát vettek igénybe. A személyes találkozások során a helyszínt szabadon, közös megegyezés alapján választottuk ki.

Mélyinterjús kutatásom során témák szerint csoportosítottam kérdéseimet, kérdésköröket hoztam létre.

Egy laza, könnyed beszélgetést folytattam az alanyokkal, amelyekről hangfelvételt készítettem. Jelen előadásom során a hipotéziseket a hozzájuk kapcsolódó kérdéskörökkel együtt fogom elmondani, illetve azt is, hogy elfogadtam, vagy elutasítottam az adott hipotézist.

Hipotézisek

H1: A televízió elavulásának oka valószínűsíthetően az egyre modernebb és egyre több funkcióval bíró elektronikai eszközök megjelenése, melyek feltételezhetően képesek helyettesíteni a televíziózást. Ezért televízióra a legtöbb háztartásban már nincs is szükség.

H2: A televíziót régen „családi kályhának” is nevezték, mert általában a tévé körül gyűlt össze a család. A háttérbe szorulásával feltételezem, hogy a családok is kevesebb időt töltenek együtt.

H3: Azt feltételezem televíziózás háttérbe szorulása különösen a fiatalabb korosztálynál, azaz a Z generációnál figyelhető meg.

Kifejtés: Amíg az X generáció szó szerint a televíziózással együtt fejlődött, végigkísérte annak előtérbe kerülését, majd hanyatlását, addig az Y, és Z generáció már abba a helyzetbe születik bele, hogy annyira nem szokás a tévénézés.

H4: Az egyre modernebb technológiai eszközök megjelenése valószínűleg csak rossz hatással van az emberekre.

Kifejtés: A laptop is, de főleg a mobiltelefon függővé teszi a fogyasztókat.

H5: A televíziózás legfőbb helyettesítője feltehetőleg a mobiltelefon.

Kifejtés: A mobiltelefon mérete, hordozhatósága miatt teljesen átvette a televíziózás szerepét, és megkönnyítette, kényelmesebbé tette a fogyasztók életét.

H6: Valószínűnek tartom, hogy a televíziós filmnézés is egyre elavultabbá válik, a felhasználók inkább az internet adta lehetőségeket használják a tartalomfogyasztásra.

 H7: A tévében megjelenő rengeteg reklám feltehetőleg elveszi az emberek kedvét a televíziózástól.

H8: Az újabb és újabb technológiai eszközöket valószínűleg úgy tervezték, hogy számunkra minél kényelmesebb legyen. Ennek következtében az emberek attitűdje is megváltozhat, mégpedig úgy, hogy egyre türelmetlenebbül állnak hozzá a televíziózáshoz.

Kérdések, interjúk

Elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy az interjúalanyok általánosságban mit gondolnak a televíziózásról. Szerintük a televízió egy rendkívül addiktív dolog, ami képes elvenni az értékes időnket.

A következő néhány kérdés azokhoz szólt, akiknek egyáltalán nincs otthon televíziója. Többek között megkérdeztem tőlük ennek okát, illetve hogy mi történt ennek következtében az úgynevezett „családi kályhával”. Volt, aki azt mondta, hogy nincs szüksége televízióra, mert amikor volt, akkor is csak háttérzajként funkcionált. A legtöbben az interneten keresztül fogyasztanak tartalmat. A családi kályhával kapcsolatban azt felelték, hogy a családi együttlétek középpontja soha nem a televízió volt, inkább a beszélgetés, közös étkezések, esetleg társasjátékozás.

Ezen válaszok alapján a H1 hipotézist elfogadtam, míg a H2 hipotézist elvetettem. Ennélfogva igaz az, hogy a televízió elavulásának oka az egyre modernebb eszközök megjelenése, melyek képesek helyettesíteni a televíziózást. Azonban nem igaz, hogy televíziózás háttérbe szorulásával a családok is kevesebb időt töltenek együtt.

Az ezt követő kérdésköröm arra irányult, hogy miként változott meg az alanyok tartalomfogyasztási szokása, illetve, hogy milyen eszközök helyettesítik a televíziót, és miért.

A mobil és az internet az összes alany életében egy alapvető dolog, amely már szinte teljes mértékben képes a televízió helyettesítésére. A mobiltelefont tartják a legpraktikusabbnak, mérete és hordozhatósága miatt.

Mindegyik alanyom egyre inkább az internetet használja filmnézésre, zenehallgatásra. Az idősebb generációnál azonban még előfordul, hogy a tévében fogyasztanak tartalmat.

A válaszokból következtetve a H5 és H6 hipotézist elfogadtam. Ezek azt mondják ki, hogy a megkérdezettek életében a televíziózás legfőbb helyettesítője feltehetőleg a mobiltelefon. . Ezen kívül azt valószínűsíti, hogy a televíziós filmnézés is egyre elavultabbá válik a megkérdezettek körében, a felhasználók inkább az internet adta lehetőségeket használják.

Kíváncsi voltam arra is, hogy a különböző generációk mit látnak a külvilágban, szerintük melyik korosztályra jellemző leginkább, hogy egyre kevesebb tévét néz.

Az összes általam vizsgált generáció a fiatalabbakat, azaz a Z generációt mondta. Szerintük ennek oka, hogy a fiatalabbak már abba a világba születtek bele, ahol a tévézésnek már nincs akkora szerepe, mint régen. Azt is megfigyelték, hogy ahogy korban haladunk felfelé, annál nagyobb a televíziózás szerepe a háztartásokban.

Ebből következtetve a H3 hipotézist elfogadtam. Tehát igaz az, hogy a televíziózás háttérbe szorulása különösen a Z generációnál figyelhető meg.

Ezután azt próbáltam kideríteni hogy mit látnak a különböző generációk, milyen hatással vannak a modern eszközök a fiatalabbakra.

Alanyaim szerint ez egy kettős mérce. Olvasott tanulmányok alapján ezek gyorsítják a fiatalok gondolatait, szélesíti a látókörüket azáltal, hogy ezeken keresztül szereznek információt, és a probléma megoldó képességüket is javítja. Azonban hátrányként ide is a az eszközök addiktív hatását említették. Ezen válaszok alapján a H4 hipotézist elvetettem, azaz az egyre modernebb technológiai eszközök megjelenése nem csak rossz hatással van a megkérdezett alanyokra, egyes tényezők pozitívan hatnak rájuk

Érdekesnek találom a televíziós reklámok témakörét is, ezért ezzel kapcsolatban is megkérdeztem az interjúalanyokat arról, hogy szerintük milyen hatással vannak rájuk a televíziós reklámok. Nem tartom meglepőnek, hogy minden generáció idegesítőnek, zavarónak, manipulatívnak tartja őket. Az emberek a tartalmakat szünet, és megszakítás nélkül szeretnék végig nézni. . Azonban az idősebbek még valamilyen szinten hozzá vannak szokva, hiszen az ő életükben még jelentős szerepet játszott a tévézés. A válaszok alapján a H7 hipotézist elfogadtam. Következésképpen ténylegesen zavaróan hatnak a reklámok a megkérdezettjeim számára

Végül elérkeztem az utolsó kérdéskörhöz, ami az emberi attitűd megváltozásával kapcsolatos. Úgy vettem észre, hogy ahogyan a felhasználók megtapasztalják azt, hogy a modern eszközök segítségével sokkal kevesebb erőfeszítéssel bármikor, bárhol hozzájuthatnak konkrétan bármihez az interneten, okostelefonon keresztül, úgy egyre jobban hozzászoktak ehhez, amiatt sokkal türelmetlenebbek, ha például a televízióban egy filmet megszakító reklámblokkról van szó. Ezt a megkérdezettjeim is teljes mértékben így látják a felhasználókon, és saját magukon is. Valamilyen szinten elkényeztetnek minket ezek a technológiai újítások, és nehezen fogadjuk, ha valamit nem érünk el pár másodpercen belül, vagy valami, jelen esetben a reklámok kizökkentenek minket, és várnunk kell az adott műsor folytatására. Ezért is veszik igénybe inkább az internet adta szolgáltatásokat. A válaszokból következtetve a H8 hipotézist elfogadtam, mely arról szól, hogy a modern eszközöket valószínűleg úgy tervezték, hogy számunkra minél kényelmesebb legyen. Ennek következtében a megkérdezett emberek attitűdje is megváltozhat, mégpedig úgy, hogy egyre türelmetlenebbül állnak hozzá a televíziózáshoz.

Összefoglaló

Ezen eredmények alapján elmondhatom, hogy azért jelentős mértékben előfordulnak generációs különbségek a televíziózás háttérbe szorulásával kapcsolatosan, hiszen a különböző generációk és a televíziózás másképpen, más ütemben fejlődik. Az idősebb, X generáció szinte végig kísérte a televíziózás megjelenésének, virágzásának majd hanyatlásának egész folyamatát, ezért hozzájuk még közel áll a televíziózás, mint tevékenység. Az Y generáció is még valamilyen szinten részese lehetett annak a kornak, amikor a televíziózás még mindennapi tevékenység volt, azonban a technológia fejlődésével ők már úgymond felvették a versenyt, és fel is tudtak zárkózni a mobiltelefon központú világba. Azonban a fiatalabb, Z generáció már a televízió háttérbe szorulásának és a modern technológiai eszközök virágzásának korába született, ezért ők már szinte csak ezeket használták és használják ma is.

Ezen különbségek ellenére a legtöbb ember kihasználja a fejlődő technológia nyújtotta lehetőségeket, hiszen senki nem akar lemaradni ebben az egyre gyorsabb ütemben fejlődő világban. 

 Szerző: Szabó Izabella, BME, BSc