Most éppen az az időszak van, amikor korlátozzuk a saját fogyasztásunkat (böjt). Korlátozzuk a hír fogyasztásunkat is! A pandémia miatt a személyes higiéniánkra fokozottan figyelünk, minden hazatérés után kezet mosunk alaposan, de vajon elgondolkodunk azon, hogy minden cikk, minden hír után „megfürödjünk”?

Óriási a bizonytalanság, és ha a média iparágat nézzük, óriási az információs aszimmetria. Ki állít elő és miből, és milyen híreket? Hogyan terjeszti?

  Fokozottá vált az emberek hírfogyasztása NMHH jelentés alapján (2020 július), Mérték és Medián pedig arról tájékoztat minket, hogy az emberekhez a hírek már az interneten keresztül jutnak el, vagyis legalábbis fej-fej mellett a tévével. Ha a tévénézettségi adatokat tekintjük a legnézettebb műsorrá vált az egyes tévécsatornák híradója.

 Önszabályozás

A válság korszakában az információ az, amire mindenképp szüksége van a cégnek, az embernek. De ki mondja meg, mennyi információ, milyen minőségben, milyen típusban kell?

Korlátozzuk, szabályozzuk tudatosan, ne hagyjuk abba, csak figyeljünk a fogyasztás mikéntjére!

Korlátozd a negatív hírek, álhírek napi fogyasztását. Figyeld meg magad! Goleman társas intelligencia elméletéből megismert fertőző érzelem szerint az ember automatikusan utánozza mások arckifejezéseit, hanglejtését, testtartását és mozdulatait, és ennek következményeképpen érzelmileg is azonosul vele. A tudatos megismeréstől eltérően az érzelmi fertőzés inkább automatikus. Így, az emberi amygdala (limbikus rendszer és az agy működése) nem tud különbséget tenni az audióvizuális valóság és valóság között, valóságosnak éli meg a filmet, híreket, így automatikusan átvesszük az ott keletkezett hangulatokat érzéseket. Így az agresszív tartalmak területén is pl.: híradó, akciófilm, sportközvetítés, videójátékozás, esetében a nézők nemcsak passzív nézői, hanem aktív résztvevői is lehetnek a tartalomnak.

Megküzdési folyamatok: Miképp válaszol a szervezet?

A külső környezetre adott reakciókat három csoportba kategorizálják, az inger-válasz elméletek alapján a külső környezet lehet egy hír, és kép, bármi. Figyeld meg, te mit alkalmazol? Megküzdesz, elmenekülsz, vagy megmerevedsz a negatív hírekre?

 a, megküzdés (agresszív ellenállás)

 Ebben az esetben az ember, a személy érzékeli a fenyegető külső környezetet, és felkészül az ellentámadásra. Kitágulnak erei, szeme, felmegy a pulzusa, izmai is pattanásig feszülnek. Az agresszivitás, illetve a rombolás jellemzi. Erre a legjobb példa a közösségi oldalakon való uszítás, továbbadása, megosztása, és mivel negatív a hír, így gyorsabban terjed. Mennyiben lesz az agitáció egy megfelelő válasz? Mennyiben gondolod, hogy a negatív hír terjesztésével bármilyen pozitívat el lehet érni? A tudatos önszabályozás ebben az esetben a szundi funkció lenne, tedd magadat szundira, tedd azokat is szundira, akiktől olyan impulzust kaptál, amely agressziót szült benned.

 b, elmenekülés 

Ebben az esetben az ember, a szervezet a menekülést választotta, keresi a kiutat, energiát összpontosít, hogy elhagyja a terepet. Fürkészi a szemével a környezetet, a legjobb búvóhelyet keresi, életben akar maradni. Olvassa, olvassa a híreket, nem biztos, hogy bármilyen aktivitást csinál.  Ebben az esetben a tudatos önszabályozást „könnyebben” be lehet vezetni. Ez a típusú hírfogyasztó hamar át tudja alakítani a hírfogyasztását.

 c, megmerevedés 

Ebben az esetben az emberre a kivárás jellemző. Mint az oposszum, megmerevedik vészhelyzetre. Nem is indulnak el, nem is mennek neki az ellenfélnek. Állapotukat csak akkor ismerjük meg, ha lebuknak: hazugságon, vagy blöffön kapjuk az egyént. (Navarro, 2011). Bámulja mereven a  hírfogyasztó a tv-t, a híradót, biztos, ami biztos mindennel tisztában legyen, nehogy lemaradjon. Itt komolyan arról beszélhetünk, hogy a sok negatív hír fogyasztása után, konkrétan mozdulni sem lehet, és nem úgy mint agresszív fogyasztóknál, akik kiadják így vagy úgy dühüket, ők magukba fojtják és lecövekednek a tv képernyő, monitor előtt. Az önszabályozás alapja a tudatosítás, az, hogy ismerjék az információs aszimmetriát, azt, hogy a médiafelület kettős, nemcsak a lakosságról szól, hanem a vállalatokról is. A hír előállítását is vállalatok végzik. Ahol vállalatok vannak, ott a profit érdeke az úr. Ha most a profitot az hozza, hogy mindenképpen negatív hírek terjedjenek, akkor az történik.

Kutatóként csak javaslatokat teszek arra, hogyan lehetne építő jellegű tartalmakat fogyasztani és szabályozni a leépítő tartalmúakat. Az alapvető dolog az, hogy az ember, ember maradjon.

Szerző: dr. Bernschütz Mária, BME adjunktus, generációkutató