Poroljuk le az eddigi tudásunkat az internetfüggőségről! Ehhez segítséget nyújt egy most debütáló dokumentumfilm, amelyben a nagy tech cégek alkotói vallanak arról, hogy miképp alakították át a világot az általuk létrehozott algoritmusokkal, applikációkkal!

[Az olvasási idő: 10 perc. ]

Payne gyermekpszichológus szerint az internet olyan a világunkban, mint a béka és főzőedény esete. Ha rögtön forróvízbe dobják a békát, tudja, hogy gond van, iszkolnia kell. De mi történik, ha hideg vízbe dobják, alákapcsolják a melegítőt? Akkor csak egy idő után érzi azt, hogy a helyzet, nem éppen ideális. Ahogy az internetről sem tudtuk, hogy hová vezet… Netflix most debütáló dokumentumfilmje (Társadalmi probléma) újra előhozza a béka, és a főzőedény esetét, hiszen a tech cégek alapítói beszélnek arról, hogy milyen alattomos is az algoritmusok általi világ. Az arcukon kétely, szégyen, és undor látható. [Eme cikkben csakis a gyermekek és a digitális világ negatív hatását boncolom. ]

Magam is azt hittem, hogy kellő odafigyelés mellett, lehet gyermek kezébe adni digitális eszközt. TÉVEDTEM. És közben meg felforrt alattunk a víz. Újabb tényekkel találkozunk, újabb eredményeket publikálnak. Amikor eme radikális álláspontot képviselem érzem és tudom, hogy ez mekkora kihívást jelent majd a SZÜLŐKNEK. Azonban hosszútávban kell gondolkodni, amit én javasolok az az, hogy 6 éves koráig NE kerüljön kezébe kütyü és a tévéfogyasztását is korlátozzuk, utána is butatelefonokat, csakis telefonálásra használható eszközöket ajánlok, a szülők, vagy fiatal felnőttek számára, pedig a digitális önszabályozást. A családon belül létezzen egy digitális szerződés, amelyet közösen alkotnak meg a digitális fogyasztás mikéntjéről.

Kutatási eredményeket áttekintve állítom ezt a radikális lépést. Igen, egymásnak ellentmondó kutatások is napvilágot láttak, de úgy érzem, hogy eme dokumentumfilm és az Emberi Technológiáért alapított Központ létrehozása, és céljai is magáért beszélnek.

Előzmények

Valahogy úgy érzem a bennünk élő kisbéka kezd rájönni, hogy a körülötte lévő víz, melegszik. Szó szerint forrósodik a helyzet, a kütyü előállítói, gyártói, a kutatók mind-mind olyan eredményeket is publikálnak, amelyet szükséges meghallani. Ha nem is a saját magunk miatt,  hanem a velünk egy háztartásban élő gyermekek és fiatalok miatt.

Simon Sinek évekkel korábban javasolta ugyanezt, nem értette, hogy miért akarnak a szülők függőket nevelni? Payne, az Egyszerűbb gyerekkor című könyvében így nyilatkozik:

Szülők sokszor úgy vélik, hogy gyermekük lemarad, ha nem rendelkezik kütyüvel. Azt gondolom, hogy a fiatalok igen gyorsan, sokkal gyorsabban, mint a felnőttek, képesek behozni bármilyen kütyü lemaradást. Ez ne legyen akadály.

Már 2018 januárjában aggódtak az Apple cég befektetői , hogy maga a termék olyan erős függőséget okoz, hogy saját gyermekeiknek sem adták kezükbe.

Még abban a hónapban Tari Annamária  interjújában a droghoz hasonlította. 2020-ban megjelent film is felhozta a függőséget, ahogy Simon Sinek is többször kitért a technológiai eszközök és a dopamintermelés összefüggésére.

 Miért a dopamin?

Amikor kezünkbe vesszük az okos telefonunkat, akkor az agyunk dopamint termel, ami boldogságot okoz számunkra. Ha rendszeresen megismételjük a mozdulatsort, akkor idővel az agyunk hozzászokik ehhez az érzéshez, és csupán a gondolattól is, hogy újra a telefonunkhoz nyúlhatunk, beindítja a dopamin termelést. Tehát csupán a várakozás is örömöt okoz. (Price -a Digitális detox című könyv írója-, 2018, 35-36) Ezt a kémiai folyamatot a gyártók rendre ki is használják, hiszen igyekeznek minél jobb és minél több olyan alkalmazást kifejleszteni, amely lebilincseli a fogyasztót, az időérzéke semmissé válik és órák hosszat használja az adott programot (Bardóczy, 2020).

Társadalmi probléma film (Netflix)

Őszintén szólnak arról a Netflix filmben az algoritmus alkotók, tervezők irányítók, hogy saját maguk rosszul érezték magukat attól, mekkora hatásuk van a társadalomra. Kiemelték, hogy leginkább a LEGFIATALABBAK azok, akikre komoly hatást gyakoroltak. A dokumentumfilm főszereplője  az Emberi Technológiáért Központot alapította meg, ahogy mondja csupa lelkiismeretfurdalásból. A film kitért arra, hogyan befolyásolták a politikát, hogyan osztották meg a társadalmat, hogyan  manipulálnak az algoritmusok. És itt nem az algoritmus a gond, ahogy kifejtik, azok csak programok, amelyek a lehető legjobban kell teljesítenek.

Ezen tech cégek képviselői (Instagram, Facebook, Google, Pinterest, Uber, twitter stb.) arról számolnak be, hogy milyen rossz is szembesülni saját munkájuk negatív következményeivel (1:22 percnél). A vállalati önszabályozás, amely azt jelenti, hogy azok a cégek, amelyek felismerték, hogy a termékük fogyasztásából adódhatnak problémák megpróbálják értesíteni a fogyasztókat erről, valamiképpen szabályozni/mérsékelni a fogyasztásukat, itthon kiemelném pozitív példának a Boci csokit.

(És most engedjetek meg egy megjegyzést, vagyis egy paradoxont: Netflix készítette és forgalmazza ezt a dokumentumfilmet, aki szintén a brindge watching függő mintát erősíti azzal, hogy végteleníti azon videós tartalmak nézését a regisztrálói számára, amely komoly függést, és alvásproblémákat okoz világszerte.)

Hazai kutatás eredménye

"A mesék, videók nézése passzív időtöltés, de a kütyük a különböző játékapplikációk révén aktívan is képesek lekötni a gyerekeket. Az oktató játékok például bővíthetik a gyermek szókincsét, segíthetnek egy idegen nyelv elsajátításában, de a matematikai készségek fejlesztésében is hasznosak lehetnek. Mivel a digitális felület vonzó a gyerekeknek, az ilyen környezetbe ágyazott feladatok jobban motiválják őket a megoldásra (mipszi.hu)." 

"A szórakoztató digitális játékokkal kapcsolatban azt találták, hogy a sokat játszó gyerekek gyakrabban érintettek figyelmi vagy viselkedéses problémákban, valamint kevésbé jók az impulzusaik gátlásában, mint nem játszó társaik. A digitális játékok a társas interakcióknak sem kedveznek, mivel a legtöbbször csak egy személy tud játszani az adott eszközzel/játékkal, illetve a játékok annyira lekötik a figyelmet, hogy nem igazán van idő/tér egy külső szemlélővel megosztani a játékélményt. Elképzelhető, hogy a figyelmi vagy társas problémákkal küzdő gyerekek hajlamosabbak rákattanni a kütyükre, és nem a kütyük miatt lesznek problémáik (mipszi.hu)."

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) javaslata

"Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) legutóbbi ajánlása szerint a szülőknek segíteniük kell a gyerekeknek az egészséges médiafogyasztási szokásaik kialakításában. Náluk még konkrét korlátozások is szerepelnek a javaslatok között:

• A 24 hónapnál fiatalabb gyereknek a videocsetelésen kívül nem ajánlott semmilyen képernyő.
• 24 hónap  után már lehet kütyüt adni a kezébe, de sosem önálló használatra, hanem a szülővel közösen (hogy segítsék feldolgozni és értelmezni a látottakat), és nem akármilyen tartalmat, hanem kifejezetten a nekik készített, magas minőségű, a készségeiket fejlesztő appokat és műsorokat.
• A két évnél idősebbek (2-5) médiahasználatát érdemes napi egy órában maximalizálni, szintén szülővel közösen.
• Később is érdemes médiamentes időszakokat és zónákat kijelölni (például vacsora közben, hálószobában nincs kütyüzés), illetve figyelni arra, hogy a képernyő előtti idő ne menjen a kellő alvás- és mozgásmennyiség rovására."

A Szülői jelenlétről

"A szülőknek – a kütyükkel kapcsolatos példamutatáson túl – abban is fontos szerepük van, hogy milyen mértékben vannak jelen, amikor a gyermekük kütyüzik. A szülői felügyelet egyrészt – többnyire – szavatolja azt, hogy a gyerek a korának megfelelő tartalmakkal találkozzon, másrészt a beszélgetés a játékról vagy meséről segít feldolgozni a látott/átélt dolgokat, illetve az élmények megosztása a kapcsolatot is erősítheti (mipszi.hu)." 

E szerint a probléma egyik forrása eleve a szülő. A felnőttek viselkedését nem tudják a kutatók kiszámítani, hiába kutatják a óvodások, a gyermekek viselkedését, ha a szülő másképp vélekedik. Van olyan kutató, aki szerint nehezebb most gyermeket nevelni, mint 50 éve.  Nem tudom. Az biztos, hogy rengeteg olyan jelenség és összefüggés van a gyermeknevelésben, amely tanítja nemcsak a gyermeket, hanem a felnőttet, a szülőt is, és ebben a változásban a digitalizáció nagy szerepet játszott. 

Azért kellene foglalkoznia a szülőnek azzal, hogy figyeli a digitális fogyasztását, hogy mást -ezen esetben- a gyermeket védje, és nem elsősorban magát. 

Milyen alternatívák léteznek még?

Ha azt  a skálát nézzük, amelynek az egyik vége a teljes elengedés, és a másik vége a teljes tiltás, akkor az önszabályozás középen helyezkedik el.

1,  Digitális detox - a teljes tiltás, leállás

A megfogalmazás szerint a digitális detox jelenti azt az időtartamot, ami alatt nem használunk mobiltelefonokat, számítógépeket stb., azért, mert tudjuk, hogy általában rengeteget használjuk őket. Price (2018) 

2, A jövő az önszabályozásé?

Az önmegfigyelés és jelentudatosság képességét sokan adottságnak tekintik, azonban ez sokkal inkább egy képesség, amely sok gyakorlással fejleszthető (Radó, 2020) Az önszabályozás alapja a megfigyelés, a viselkedésünk megfigyelése. Ha digitális önszabályozást gyakoroljuk, akkor ez azt jelenti, hogy olyan képernyő idő mérő eszközt telepítünk, amely méri minden cselekedetünket, heti és napi, és óra szintjén. Ha van ilyen, akkor HASZNÁLJUK! Figyeljük meg!

Figyeljük önmagunkat is, ha van gyermek a háztartásunkban, hogy előtte NE használjuk a digitális eszközünket.

 Drucker híres gazdasági vezető, és stratéga is a saját magunk menedzselésében hisz, és ezt alappillérnek tartja a jövő világában.

Az önszabályozás a siker kulcsa?

A különböző elméleti megközelítések tapasztalatai alapján a következő megállapítások tehetők az önszabályozásra nézve:

1) Az önszabályozás magában foglalja az egyén önszabályozás képességét, és mint ilyet, az ember eleve adott KÉPESSÉGÉNEK tekinthetjük. EZ a képesség fejleszthető!

2) Az önszabályozás képessége A TÁRSAS KAPCSOLATOKON KERESZTÜL FEJLŐDIK.

3) Az önszabályozásnak HÁROM FORMÁJÁT (VAGY FOKOZATÁT) különböztethetjük meg: legegyszerűbb formája a viselkedés észlelése és szabályozása, a második a környezet szabályozása és a legbonyolultabb formája pedig a személyiség készségeinek, képességeinek szabályozása és módosítása.

 4) Az önszabályozás legfontosabb fázisai (komponensei) a CÉLOK, kritériumok megállapítása, a folyamatos nyomon követés, illetve a visszacsatolás, reflexiók megfogalmazása.

A digitális önszabályozásra alkalmazva:

Célok: Tűzzünk ki célokat! Például, megfigyelem az okostelefonon töltött időmet. A megfigyelések után, elemzem az napi, heti adataimat. Kitűzök olyan elérendő időintervallumot, amelyet szeretnék betartani az okostelefonomon.

Figyelem: Általános igazság, hogy nem érhetünk célt megfelelő figyelmi fókusz nélkül. Tegyél bele energiát, hogy figyeld meg a képernyőidődet, és a saját viselkedésedet. Saját magadnak, de a gyermeknek is jobb néha - állítják a pszichológusok - hogyha VÁR. Tehát a buszra várva, vagy egyéb puffer időben, ne elsősorban a telefonhoz nyúlj, hanem tanulj meg ismét VÁRNI., még olyat is mondanak a kutatók, hogy kezdjünk el újra UNATKOZNI, mert ez még mindig fejlesztőbb az agynak.

Képesség: A harmadik szakasz a bennünk rejlő képességek teljes körű kihasználásáról szól. Fontos, hogy az optimális idő- és energiabefektetés mellett nyitottak legyünk a külső segítségre is, mint például egy applikáció letöltésére., és ha kell avatkozzunk bele a saját szokásainkba, és kreáljunk új szokásokat. (Amióta telepítve van eme applikáció napközben többször szól, hány percnél tartok, figyelem, hogy hétköznap, vagy hétvége van. Utcán már nincs kezemben a telefon, hátizsákomba teszem, van, hogy teljesen lekapcsolódom az internetről és én mondom meg, mikor leszek elérhető újra. Nem válaszolok azonnal értesítésekre.)

Mit javasoltak a Társadalmi probléma című filmben, mit tehet az, aki regisztrált felhasználó?

1. Kapcsold ki az értesítéseket (notification)!
2. Töröld az időrabló applikációkat, hírértesítéseket! (így folytatja: Zsebemben sem tartok sütiket.)
3. Google kereső helyett használj qwant-t! Ez nem tárolja az előzményeidet.
4. Ne fogadd el a youtube ajánlásokat (recommendation), hanem válassz magadnak tartalmat!
5. Chrome alkalmazásban van olyan, amely eltávolítja az ajánlásokat, használd!
6. Keress rá a hírek forrására, keress több információt a témában, főleg ha erős érzelmi hatása van a tartalomnak.
7. Állítsd be különböző véleményű embereket is twitteren, legyél tájékozott!

Személyes véleményükből válogattam a gyermeknevelés és a kütyük kapcsán:

Őrült módon megszállottak vagyunk, nem engedjük, hogy a gyermekeink képernyő elé üljenek.

Összefoglaló

Nincs olyan előadás, ahol ne kérdeznék meg tőlem, hogy mit tegyenek mobil vagy játékfüggő gyermekek esetében, hogy én mit ajánlok. Eddig a fent említett amerikai szövetség hüvelykujjszabályait szajkóztam. 

Ahogy telik az idő, és melegszik a víz, újabb tények, és viselkedésminták jelennek meg. A padokban én már az egyetemen olyan hallgatókat látok, akik még előadás alatt is videójátékoznak mobilon, és képtelenség a figyelmüket hosszú távon fenntartani. A filmben kétszer elhangzik az, hogy a fiatalabb generációkra hat leginkább a kütyü. Ők a legérintettebbek.

A mai nap önkontrollja teremti meg a holnap pozitív eredményét. 

Fent említett okok, és következmények miatt lépek és javasolok radikális változásokat. A szülői önszabályozás (digitális önszabályozás, vagy digitális detox) mellett:  6 éves koráig NE kerüljön kezébe kütyü és a tévéfogyasztását is korlátozzuk, utána is butatelefonokat, csakis telefonálásra használható eszközöket adjanak. A  szülők, vagy fiatal felnőttek számára, pedig a digitális önszabályozást ajánlom. A családon belül létezzen egy digitális szerződés, amelyet közösen alkotnak meg a digitális fogyasztás mikéntjéről.

Szerző: dr. Bernschütz Mária, generációkutató, BME adjunktus