Schrödinger kísérletében a részecske addig marad, amíg valamilyen módon meg nem állapítjuk, hogy valójában hol és milyen állapotban van. Ahogy az oktatók sem tudják, hogy hol és milyen állapotban van a hallgató az óra alatt? Talán, ha megvizsgáljuk a fiatalok negatív élményeit, jobban megértjük a viselkedésüket.

A hallgatói kutatási mintába 400 hallgatói válasz érkezett (Óbudai Egyetem, illetve BME hallgatói kerültek bele a mintába, mindenféle Karról, mindenféle tantárgyat hallgató válaszolt). De a minta nem reprezentatív így sem, pilot kutatásnak megfelelő.

A kutatásban két nyitott kérdést tettünk fel az online oktatással kapcsolatosan.

1, Szerinted mi volt a negatív az online oktatásban?

2, Szerinted, mi volt a pozitív az online oktatásban?

Ebben a posztban csakis azokat a válaszokat mutatom be, amely a következő a negatív véleményeket tükrözi.

Mivel opcionális volt a nyitott kérdésre a válaszadás, ezért ha számszerűsíteni kellene, akkor mennyiségben a negatív kérdésre válaszoltak többen a fiatalok. Többet, és részletesebben is. A kvalitatív szövegelemzést az NVIVO módszerrel elemeztük, ennek a módszernek az a lényege, hogy azokat az azonos szövegrészeket, amelyek több személynél is előfordulnak, azt csomópontba rendezheti a kutató. Így amit több hallgató is megerősített, az kiemelkedett, megerősödött, sőt arról kapta a nevét a csomópont.

A megkérdezett hallgatók online oktatás elleni érvei

25 csomópont volt a negatív véleményeknél. A következőkben, azokat a negatív csomópontokat emeljük ki, amelyet több mint 30-szor merült fel a vizsgált hallgatók között, és csak megemlítésszintjén hozunk néhány példamondatot. Az össze csomópont egy szolgáltatói ábrán kapott helyet. A szolgáltatást három részre lehet bontani: input, folyamat, output (végeredmény). Ezen felosztást alkalmazva a csomópontokat is e szerint osztottam be. De nézzük is, mely főbb negatív csomópont elnevezések, jelenségek jöttek fel!

Az input oldal hibái: az egyéni nehézségek

A legtöbb negatív megjegyzés abból adódott, hogy számukra mennyire megváltozott az oktatási környezet, milyen egyéni nehézségeik lettek.

„Motiváció hiánya a tanulásra, kollégiumban, ha melletted tanulnak jobban neki állsz tanulni.”

„erős önuralom szükséges, könnyebben kicsúsznak a kezedből a dolgok, tanulnivalók felhalmozódása, szociális légkör hiánya, iskolai érzés hiánya”

„Lustább lesz az ember. Nem kel fel az órára”

Az input oldal hibái: a gyakorlat hiánya

A gyakorlati oktatás hiánya triviális szintén, hiszen többfelé gyakorlatot, labormunkát stb. online elvégezni lehetetlen, és a válaszokból úgy tűnik, hogy az oktatók sem tudtak mit csinálni, hogyan pótolják.

„Gyakorlatok elmaradása, amelyeket nem helyettesítenek a helyettük kiadott önálló feladatok.”

„A gyakorlatok színvonala, érthető okokból megzuhant, sokkal kevesebb lehetőségünk van hasznos tudás megszerzésére a haszontalan elméleti anyagok erdőjében.”

„A laborok és a gyakorlatok elmaradása a legnegatívabb dolog, sajnos vannak dolgok, amit nem lehet megtanulni online.”

Az input oldal hibái: az egyéni nehézségek a távoktatással kapcsolatban

Ezekben a véleményekben arról olvashatunk, hogy egyénileg milyen kihívás egyénileg online óra alatt például jegyzetelni, odafigyelni, és tartani a figyelmet (zoom fatigué jelenség is ide tartozik). Olyan egyéni fáradalmak tartoztak ide, ami közvetlenül az oktatáshoz kapcsolódik.

 „Vannak, akik nem tudnak figyelni egy tényleges osztályterem nélkül. Szerintem elég kevesen vannak, de maga a jelenség létezik.”

„Részleges tanulás és felkészülés.”

„Sokaknak nehéz rávenni magát a jegyzetelésre, így nem lesz jegyzet, ami kontakt oktatás esetén lenne.”

Az input oldal hibái: kevés tananyag

A hallgatók arról számoltak be, hogy nem felelt meg nekik az a tananyag, amit megkaptak, mert nem tudtak belőle felkészülni (zh minősítéséről később is lesz szó). Az is szerepelt a szövegben, hogy úgy érzik az offline oktatásban több tudásanyag megy át.

„Kevesebbet tudás megy át. Az oktatásból csak a magolás, feladatkörmölés marad meg, minden jó rész kimarad”

„Sok tárgyból magunkat kell tanítani”

„Nem mindig elegendő az anyag amiből tanulni lehet: pl. online gyakorlat vagy gyakorlati videó hiánya”

„Sok tanár nem küldött semmilyen segítő anyagot, magunkra voltunk utalva számos esetben .”

„A kiadott anyagokat sokkal nehezebb elsajátítani.”

„Sokszor úgy éreztem, hogy csak elküldik az anyagot, így úgy mond nem lett megtanítva és mindent csak úgy bemagolok.”

„Tananyagot nem adják át. Könnyebb csupán átküldeni”

„Nem megfelelő segédanyagok, leginkább hiányosak voltak. Személyes kontakt órák során sokkal több minden hangzik el.”

Az input oldal hibái: magas otthoni feldolgozandó tananyag

Azt írták a hallgatók, hogy több tananyagot kaptak, amiatt, hogy otthon vannak. Nem érzik ezt jogosnak a fiatalok, sőt nem biztos, hogy mindent át lehet adni online, lásd gyakorlat.

 „Sokkal többet kell a tanulással foglalkozni mint a jelenléti oktatással

„Több házi feladatot kapunk.”

sokkal nagyobb mennyiségű a tanulnivaló, jóval aprólékosabb ismeretek az elvárások”

„Irreálisan sok otthoni munka kiadása miatt nem tud a hallgató felkészülni rendesen. Több befektetett munkát várnak el, mint jelenléti oktatás alatt, pedig az is épp elég kimerítő”

„Házi feladatok konzultációja nehézkes, a laborok anyaga nem megtalálható sok helyen”

Az oktatási folyamat hibái: az oktatói hozzáállás

Azt hiszem ennek a csomópontnak az értelmezését sem kell hosszan ecsetelnem.

Ahogy én is, hiszen kértem a két laptopos oktatásnál, hogy kapcsolják be a kamerát, és igen 10. héten már csak ketten kapcsolták be, a többiek ghost módban nézték, hallgatták, mert semmilyen módon nem válaszoltak, de éreztem, hogy ez a "kamerabekapcsolásosdi", ha nem kötelező, és nem áll bele az egyetem, akkor csak az oktató hibája, vagy lehetősége, az óra nehézsége. Így persze,- ahogy várható volt, - óriási lemorzsolódás történt. Ezt észrevettem és úgy tudtam a hallgatók hősiességét viszonozni, pluszpontosztás híján, hogy vegán dezodort készítettem számukra, amelyet eljuttattam hozzájuk. Adok-kapok.

„Lusta tanárok könnyebben lusták, és csak előre feltöltött anyagokkal, előadás vagy videó nélkül tartanak tárgyakat, konzultációs időben haszontalanok.”

„Jó pár oktató hozzáállása, hogy csak feltölti a ppt-t moodle-be de van aki még konzultációt se tart semmilyen felületen”

„az előadók sokkal lazábban veszik a felkészülést”

„Nem segítőkész tanszékek hozzáállása”

„A feladatokat hallgatók irányába elhárító, mondhatni lusta oktatók nemtörődömsége is jobban felszínre került, az előadások megtartása helyett is beadandók kérése nem a leghallgatóbarátabb hozzáállás „

„A tanárok irreálisan sokat vàrnak el de ők hiányosan adnak le feladatokat.”

„Semmilyen kapcsolat es ismertség nem alakul ki a tanárral es elidegenedett lett a kozeg es az oralimiteket nem tartottak be es unnepnapon is ugyan ugy koteleztek a reszvetelre.. pl nagypenteken is 2 oram volt”

Az oktatási folyamat hibái: a közösség hiánya

A Z generációs fiatalok a közösség fiataljai. Az egyik szakdolgozó-íróm kutatást végzett és azt derült ki, hogy önkéntesnek is párosan jelentkeznek, nem egyénileg. Nagyon fontos az, hogy valaki hasonszőrű is legyen velük. Ahogy a tanulásnál is a szaktárs közelsége. Itt is rengeteg visszajelzést kaptunk.

 „Szociális élet megcsappanása.”

„Személyes kontaktus hiánya, kevesebb motiváció”

„Nem mozdulunk ki annyit otthonról, nem vagyunk közösségben, van hogy az anyagit egyedül kell feldolgoznunk mert nem tartanak hozzá előadást, ami kicsit nehezebb”

„a személyes találkozások számának csökkenése mind az oktatókkal mind a szaktársakkal”

 „Szociális kapcsolatok gyengülése”

„Kevesebb fizikai kontaktus (baráti összejövetel, együtt tanulás)”

„A közösség hiánya. A személyes kapcsolat. Néha nagyon személytelen az egész.”

„Elszeparálva érzi magát a csoporttársaitól, sokak nem is találkoznak, mert vidékiek és 100+ km-re is lakhatnak egymástól és az egyetemtől. Hiányzik a tanári kontakt, a magyarázat, főleg gyakorlatoknál, emellett minden ügyintézés, megbeszélés, emailváltás akár napokig tarthat, amit személyesen 15 perc alatt el lehetne intézni.”

 Az output oldal hibái: a zh-k minősége

Természetesen rengeteg írtak negatívumoknál a zárthelyik online változatának a helytelenségéről, az időhiányról, a túl sok elvárásról, a rosszabb jegyekről. Bár sokan beszámoltak írásban a csalásokról is, de nem érte el a kellő nagyságot, hogy megemlítsük. (Tudjuk, hogy ők tudják, hogy mi tudjuk.)

„Online vizsgán irreálisan kevés időt adnak, rosszabb jegyek”

„ Tovább tart feldolgozni az anyagokat, nehezebben érthető helyenként, ellenőrizhetetlen az online zh-kon, hogy kinek milyen a tudásszintje, nagyon könnyű lemaradni.”

„Sok tárgyból hanyagul vannak megoldva a dolgok, így sokkal nehezebb elsajátítani az ismereteket, illetve a számonkérések is néha irreálisak, mert még nem tapasztaltuk ki, mi hogyan működik.”

„ sok online zh sokkal nehezebb és sokkal rövidebb az idő, ha openbook lenne se lehetne teljesíteni, sokszor teljesen új típusú feladatokat kapunk számonkérésen- gondolom azzal a felkiáltással, hogy úgyis kikeressük interneten (nem mintha lenne rá idő)”

„A zh-k olyan nehezek hogy segédeszköz használatával is nehezebb megírni mint ha élőben lennének. Ezzel a becsületes diákokat büntetik akik rendesen tanulnak a zárthelyire nem pedig a segédletből nézik ki az egészet már ha egyáltalán benne van. Gyakori olyan ismeret kérdezése ami nem volt leadva ezzel megoldva hogy a segédletből se lehessen puskázni. Ezen kívül bizonyos házi feladatok haladásának ellenőrzése nem történik meg a tanár által ami jóval nehezebbé teszi.”

„Túlnehezített zh-k a csalás megakadályozása érdekében.”

„Elértéktelenednek a diplomák, mert könnyebb teljesíteni az online számonkéréseket és sokkal könnyebb csalni, mintha élőben lennének a zárthelyik és vizsgák.”

„Az otthoni vagy kollégiumi környezet alkalmatlan arra, hogy a hallgató napja nagy részét ott töltve produktív legyen, ezért sokan hátramaradtak a tanulmányaikban vagy megutálták a szakterületüket/szakmájukat, ami jelentősen visszaveti a karrierjüket.”

„Az idegösszeomlás, hogy 3 órán keresztül be van sz*va a rendszer és nem lehet vizsgát írni. Amikor végre megnyit, valakit nem engedett be, valakinek nem fogadta el a jelszót, a tanár meg belerakott egy olyan feladatot, amit fizikailag nem lehetett megoldani, mert rosszul csinálta meg. Szóval csak az idegbaj a probléma.”

Képi összefoglalása a 25 csomópontnak

Amit láthatunk az az, hogy az oktatás folyamatának input, oktatási folyamat, output minden részletében beszámoltak negatív változásról a hallgatók.

Összefüggések a csomópontok között (input-output között)

Ha az input-output csomópontok összefüggését nézzük, tehát azt, hogy hány olyan diák említette egyszerre az input és output csomópontokat, akkor a következő eredményeket láthatjuk:

Az egyéni nehézségek a távoktatással kapcsolatban véleményekben legtöbbször az oktatókat említették, az egyéni nehézségeik mellett. Illetve aki negatívan számolt be a zh-k minőségéről ők egyúttal említettek olyan véleményt is, amely a kevés a tananyag, illetve magas kiadott az otthoni feldolgozásra a tananyag nagysága csomópontba is bekerült. Ezek az elemzések mélyebb szintű eredményekre mutatnak a kvalitatív módszertan sima szövegelemzésnél.

 A következő posztban  a pozitív vélemények kerülnek bemutatásra.

Szerző: dr. Bernschütz Mária, BME adjunktus, generációkutató

A kutatásban még részt vett: Számadó Róza, illetve T Nagy Judit

A cím Seer László kollégámtól származik.