A közösségi média nagyobb hatással bír a mindennapjainkra, mint valaha. Nem csak a szokásainkat változtatták meg, hanem életünk különlegesebb eseményeit is behálózzák. A következőkben Kremmer Julianna kutatásáról olvashatnak, amelyet annak érdekében végzett, hogy egy képet vázoljon fel az Instagram és az utazással kapcsolatos szokások, a turizmus-vendéglátáshoz

A világban, ahol minden második gyermek kezében megtaláljuk a különböző technológiai eszközöket – táblagépeket és okostelefonokat – okkal merül fel a szülőkben az  a kérdés, hogy szívemre, vagy az eszemre hallgassak? Vegyek, vagy ne vegyek, ha vegyek, mikor vegyek neki okoskütyüt? És mit? Lóczi Zsuzsanna szakdolgozatának fókuszában eme dilemma áll.

[Az

A női vezetők helyzete az elmúlt évtizedekben végig nagy port kavaró témának számított. Ebben a tekintetben hazánk az EU-n belül sereghajtónak számít, sajnos módon nálunk a legnagyobb a különbség a férfi és a nő fizetése között. Ez a különbségtétel az egész, magát „modern”-nek nevezett világban -igaz, eltérő mértékben, - de megtalálható. Sok országban

Átalakul a médiafogyasztás, kevésbé köt le minket a lineáris adás, a lineáris rádió. Alig tekintünk ki a mobilunkból (a berlini egyetemnél a zebrába integrálták a piros-zöld gyalogos lámpát, mert annyi volt a baleset). Életünket áthatja a technológiai eszközök, és ezen belül az algoritmusok világa. Az algoritmus mondja meg, merre menjen zenei világunk, képi

Mi motivál bárkit javainak a másokkal való megosztására? Fontosabbá válik a hozzáférés a tulajdonlásnál? Kik és mit osztanak meg? És miért?  Milyen emberi motiváció van a share economy mögött?

Ezekre a kérdésekre kereste a választ Sterbinszky Gábor, a többlépcsős kutatásában . 

[Az olvasási idő: 10 perc ]

Az együttműködő -közösségi- fogyasztás a

Olyan a világunk, amit nézünk? Kinek hiszünk a szomszédnak, ismerősnek, vagy Dancsó Péternek? Képes-e véleményt formálni a média? Megváltoztatjuk az eddig racionálisnak tűnő gondolatainkat, csak azért, mert a celeb, az influencer, a vlogger a médiából másképp mondta? 

Hiszel a youtubereknek?- címmel tartottam a Kutatók éjszakáján egy előadást a Budapesti

Napjaink munkaerőpiacán meghatározó foglalkoztatási forma a diákmunka, mellyel mind a különböző vállalatok, mind pedig a nappali képzésben résztvevő munkavállalók előszeretettel élnek. Napjaink potenciális munkaerőjének a  nagy része már a Z-generáció tagjaiból kerül ki, akiknek megszólítása a generációra jellemző technológiához való viszony

“Mutimotiváció” vagy egy kialakulóban lévő modern cafeteria rendszer lehetősége?

Egy, a közelmúltban készített interjúban egy kkv vezető elképzelése a fiatalok motivációjáról a következőképpen hangzott: „az embereimet úgy kell nevelnem, hogy organikus módon mindenki úgy gondolja, ahogy én gondolom, a cég érdekeinek szolgálatában”  - ennek kapcsán

A Sustainable Brands weboldal által végzett angliai felmérés (2014) alapján a Z generáció ment meg minket. Ők inkább választanák azt a márkát, ami segít egy jobb világ megteremtésében, valamint ugyanez a szempont jellemző a leendő munkahely kiválasztásakor is. Az általuk legfontosabbnak tartott megoldandó problémák az éhezés megszüntetése és a nagyobb hozzáférés

Sokan nem gondolnák, hogy videojátékozással dollármilliókat lehet keresni, egyes játékosoknak valódi rajongótábora lehet, és hogy egy egész stadiont is megtölthetnek, csak hogy lássák kedvencüket játszani.  Az e-sport térnyerésével és hatásával foglalkozik Fornosi Zoltán 2017-es szakdolgozata, amely a bejegyzésem alapjául szolgált.

Valószínűleg sokunk hallott