Diákmunkát az instagramról?

Napjaink munkaerőpiacán meghatározó foglalkoztatási forma a diákmunka, mellyel mind a különböző vállalatok, mind pedig a nappali képzésben résztvevő munkavállalók előszeretettel élnek. Napjaink potenciális munkaerőjének a  nagy része már a Z-generáció tagjaiból kerül ki, akiknek megszólítása a generációra jellemző technológiához való viszony sajátosságai, és a megváltozott kommunikációs formák miatt már eltérő módszereket igényelnek, mint korábban. Éppen ezért az iskolaszövetkezetek számára a generációs tulajdonságokhoz illeszkedő marketingstratégia kidolgozása, és a kommunikációs trendek követése a fennmaradásuk alapfeltételévé vált.

Ha a célcsoport a közösségi oldalon van, akkor a kommunikációnak oda kell mennie. A marketing leglogikusabb elméleti eleme a pozicionálás. Ha tiszta a kommunikáció, akkor a reklám nem redundáns információk halmaza, hanem információ. Ha tudjuk, kikhez akarunk szólni, akkor abból már könnyen feltételezhetjük, hogy hogyan szóljunk hozzá. Itt a kulcs a közösségi rétegmegoldások bevetése, egy eddig ismeretlen területen. Melis Kinga szakdolgozatából erre találunk vállalati választ. Sőt, a szerző tovább gondolta a marketing szakmában ismert és alkalmazott 5M modellt, és kiegészítette még kettővel, mindkettőben megjelennek Z generációs sajátosságok: minthogy  a -moments-, a pillanat a, melyben éri a hirdetés, és a mates- ismerősök, akikre folyamatosan reflektál a fiatal generáció.

[Az olvasási idő: 10 perc.]

Minden változik, csak a lényeg nem?

Ameddig a Z-generáció szüleinek állásinterjúkra és meghallgatásokra kellett járniuk, addig eme új generációnak elég egy wifi hotspot és pár óra idő az álommunka megtalálásához. Már az újításokat későn elfogadók számára is világos, hogy a  digitális forradalom régen elkezdődött, és amelyik cég képtelen adaptálni ezt azt versenytársaik előbb-utóbb bekebelezik.

Nincs ez másképp a diákmunkát hírdető portálok között sem.

A budapesti diákmunka piacion folytatott verseny jelentős. A diákok eléréséhez hatalmas az eszköztár, hiszen  Facebookon és az Instagramon való megjelenés, de még a Snapchat applikáció is olyan marketingkommunikácós formák, melyekkel e korosztály a legnagyobb eséllyel elérhető. Aki pedig több fiatalt ér el, az több potenciális munkavállalót ér el.

Mára a magyar lakosság 96%a megtalálható a Facebookon, de megdöbbentő tény az is, hogy a Y-generációs fiatalok megközelítőleg 4, míg a Z-generációsok körülbelül 6 órát töltenek el online.

Ennek az időnek mindkét generáció átlagosan 33-35%-t a Facebookon, 11-12%-át a Messengeren, tölti el,  tehát a sikeres munkakínálat érdekében e két felületen mindenképpen meg kell jelennie a diákszövetkezeteknek.

„A közösségi médiában egyre inkább az a trend bontakozik ki, hogy az Y-, és Z-generációs fiatalok sokkal szívesebben használják a Facebookhoz kapcsolódó Messengert kommunikációra, mint az e-maileket.”

Egy budapesti példa

A JOBB KEZEK iskolaszövetkezet saját kutatásának eredményei is ezeket a tényeket támasztják alá. Egy chatboton keresztül kiküldött munkafelhívás 52 messenger üzenetének 96%-át megnyitották és elolvasták a felhasználók, valamint 31-re érkezett valamilyen visszajelzés (megköszönés, további kérdések). Ebből összesen 17 üzenet a munkára való konkrét jelentkezéssel zárult. Ezek alapján elmondható, hogy a messengeren küldött üzenetek 33%-a munkaszerződéssel végződnek, mely arány kiemelkedően jónak számít a munkaerőpiacon!

A Facebook az új élet.rar

A diákmunkát adó szervezeteknek – főként a 2017-es I love Diákmunka cég sikkasztási botránya óta – elsődleges céljuk a bizalom kialakítása. Mivel a látogatók elsőként általában a  Facebook-keresőmezőjébe írják be a címszavakat, egy megfelelő design megalkotás már hozzásegít egy jó első benyomás kialakításában. Egy jó diákszervezetnek igyekeznie kell egy egységes megjelenési arculatot kialakítani, mind a vizuális, mind pedig a szöveges részek szempontjából.

A legkedveltebb kommunikációs eszköz a Facebookon belül a Messenger, melyen keresztül való kommunikáció már chatbotokon keresztül is megtörténhet. Ez a diákmunka szövetkezetek számára idő- és költséghatékony eljárás, valamint további előnye, hogy pár másodpercen belül reagálnak a megkeresésekre, így kielégítik a Y-és Z-generációsok azonnali válasz igényét.

 Abban az esetben, ha ugyanannak a célcsoportnak kevesebb, ugyanolyan típusú és témájú bejegyzése van jelen a Facebookon egy azon időpontban, akkor sokkal nagyobb eséllyel fog eljutni a felhasználókhoz.

A már korábban említett „JOBB KEZEK” iskolaszövetkezet egy speciális technikája, hogy olyan különleges időpontokra teszik postjainak , amikor valószínűleg a konkurens cégek nem tesznek közzé semmilyen tartalmat.

A vizuális tartalmak megjelenése, azok témája illetve a hozzájuk kapcsolható asszociációk sem elhanyagolható tényezők. Ezeknek elsősorban illeszkedniük kell a generációs igényekhez: képes tartalmakra sokkal hatékonyabbnak bizonyulnak, hiszen ezeket a másodperc töredéke alatt képesek feldolgozni. Éppen ezért az ilyen plusz tartalommal ellátott már egy lépéssel közelebb kerülnek az Y illetve Z-generációhoz.

Az Instagram, az új Facebook

Az Instagram a MediaQ kutatása szerint a negyedik leglátogatottabb közösségi weboldal, ahol a diákmunkát adó szervezetek számára tehát a megfelelő generáció tartózkodik . Érdekessége abban rejlik, hogy elsősorban vizuális tartalmak megosztására irányul, és az információk eléréséhez nem szükséges két irányú kapcsolat a felhasználók között.

Az Instagram plusz vizuális elemeinek köszönhetően remek színtér egy szervezett márkaépítésére, hiszen a hirdető szervezetek képeinek a saját lógóikkal ellátva hamar asszociációt váltanak ki. Hogy miért is jó ez? Első sorban azért, mert ha ezek  a tartalmak pozitív érzést váltanak ki belőlük, úgy az

„...adott cégre is egy elfogadott kommunikátorként fog tekinteni a felhasználó, akitől szívesen befogad és magáénak tud különböző üzeneteket.”

A hashtagek szerepe az Instagramon a legmeghatározóbb, és egy diákszervezetnek is élni kell ezzel a lehetőséggel. A hashtageket a közzé tévő maga választhat meg, és az alkalmazás keresőjében a felhasználók ezekre keresve találhatják meg az adott témakörhöz kapcsolódó tartalmakat. Egy diákszövetkezet esetén a #munka és #diákmunka valamint a #zsebpénz szavak is jó kiindulópontot jelenthetnek.

A bejegyzés írónak azt is figyelembe kell vennünk, hogy körülbelül 50-70 karakter áll rendelkezésünkre, amely közvetlenül megjelenik a képernyőn a „Tovább” gombra való kattintás nélkül, így a fontos részeket ebbe a korlátozott mennyiségű helyre kell beszorítanunk. A Z-generáció figyelmét tehát alig 2-3 mondatban fel kell tudni keltenie a hirdetőnek.

Ezek után, ha visszatérünk a reklámtervezési folyamatokhoz, akkor könnyen eljuthatunk arra a következtetésre, hogy a közösség, a társadalom, az embertársak szerepét érdemes tudatosan megterveznünk, átgondolnunk, ahhoz, hogy hatékonyabbá tegyük reklámunkat a reklámcél elérése érdekében. Ebből az okból kifolyólag a hagyományos 5M-modellt a XXI. század internetes, közösségi médiaplatformos világában érdemes egy újabb tényezővel, az „Embertársak”, vagyis „Mates” nevű elemmel is kiegészíteni, melyet részletesebben az 5.1.1. fejezetben mutatok be.

Összegezve tehát elmondható, hogy napjaink reklámtervezése során a hagyományos 5M-modell újraértelmezett, 7M-modell formájában sokkal célratörőbb és effektívebb megoldásokat tartogathat a marketingszakember számára.

• Mission – cél: A reklámunk célja természetesen összhangban van a vállalati stratégiánk céljával, miszerint a lehető legtöbb potenciális munkavállaló diákot el szeretnénk érni üzenetünk-kel.
• Message – üzenet: Iskolaszövetkezetünk a diákoknak mindenképp azt az üzenetet szeretné átadni, hogy számukra érték az, ha diákmunkát vállalnak: ezzel előrébb jutnak az életben, könnyebbé tehetik mindennapjaikat és függetlenebbnek érezhetik magukat.
• Money – költségvetés: Szervezetünk számára a hirdetésekre fordítható pénzmennyiség szűk keresztmetszetnek számít, így igyekszünk olyan reklámozási, illetve reklámterjesztési módokat alkalmazni, melyek kímélően hathatnak marketing-költségvetésünkre.
• Media – hogyan kommunikáljuk az adott csatornán?: Mivel mi az online világban szeretnénk közvetíteni üzenetünk és ez lesz az a közeg, amelyre reklámunkat tervezzük, fontos, hogy tisztában legyünk ennek a csatornának a jellemző sajátosságaival.
• Measurement – mérés: A mérés nagyon fontos iskolaszövetkezetünk számára, hiszen ez alapján kaphatunk visszajelzést arról mennyire jó, mennyire célravezető az a kommunikáció, amit folytatunk és vajon valóban a megfelelő eszközöket választottuk-e közönségünk elérésére.

Plusz M pillérek:

A „Mates”, mint hatodik M tökéletesen kiegészíti a hagyományos 5M alapelemeit, hiszen azok hatékonyságát hivatott javítani:

• A társak elkötelezettsége, megosztása elősegíti az üzenetünk megfelelő terjedését, hiszen azoknak az embereknek is eljuttatja, akik szintén potenciális célközönségünk lehetnek, mivel feltételezhető, hogy a legtöbb embernek a kapcsolati illetve baráti köre valamilyen érdeklő-dés, ízlés vagy életfelfogás béli egyezőségen alapszik.
• Az üzenetek ilyen szintű terjedése szintén segíti elérésszámok növelését, hiszen könnyen elő-fordulhat, hogy a felhasználók megosztása olyan, általunk, mint szervezet által nem azonosí-tott célcsoportot is elér, akik számára szintén releváns lehet mondanivalónk, habár mi nem is gondoltunk rá. (Ha reklámozunk, akkor alapvető célunk az, hogy az üzenetünk minél több embert elérjen és az valamilyen hatást fejtsen ki rájuk, aminek megvalósulása az előző pont-ból kifolyólag mindenképp megtörténik.)
• A pénzügyi tervezés, a reklámozásra fordított költségek tekintetében is jelentős hatékonyságra tehetünk szert, ha figyelembe vesszük az embertársak véleményét, reakcióit. Ahogy arról már a 4.1.1. fejezetben volt szó a közösségi portálokon való hirdetés során a fizetett el-érések költsége nagyban függ attól, hogy milyen reakciókat, megosztásokat ér el az adott post: minél nagyobb az elköteleződés annál kevesebbe fog kerülni számunkra egy kattintás, a hozzájuk kapcsolódó megosztások, kommentek és abban való további profilok bejelölése pedig organikus módon (vagyis ingyen) újabb és újabb embereknek juttatják el üzenetünket. (Balogh, 2017.) Tehát költségmegtakarítási szempontból érdemes olyan hirdetéseket, reklámokat készíteni, ami figyelembe veszi az „embertársak” tényezőt, ezzel alacsonyabb kattintásonkénti hirdetési költséget (Cost Per Click, röviden CPC) generálva.
• A csatorna megválasztása implikálja ennek a tényezőnek a megjelenését. Ha közösségi web-oldalakon keresztül kívánjuk végig vinni a reklámkampányunkat, akkor hatékonysági szem-pontból az előző három pont alapján kockázatos lenne ezzel a faktorral nem tervezni, hiszen így sok bizonytalanság megszűnik: viszonylag nagy pontossággal tudunk számolni a hirdetések költségeit tekintve és képesek lehetünk tudatosan elnyújtani egy adott bejegyzésünk élethosszát az adott közösségi oldalon.
• Eredményeink mérését jelentősen ki tudja egészíteni az, hogyha figyelembe vesszük a „Mates” elvárásait, hiszen ez egy új szempontot ad a vizsgálati tartományainkba és választ adhat az esetlegesen felmerülő olyan jellegű kérdésekre, amelyeket nehéz vagy épp lehetetlen lenne matematikai összefüggésekkel feltérképezni.

Moments

Természetesen a „Moment” célja is az, hogy hatékonyabbá tegye a reklámunkat, jobban kiszolgálja az alapvető reklámcélt, vagyis a minél nagyobb számú felhasználó elérést. Ha ezt egy kicsit részletesebben is megvizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk azt, hogy további három olyan fontos stra-tégia lépés van a közösségi média keretein belül– főleg a Facebook, valamint az Instagram oldalain –, amit egy profitorientált szervezet alkalmazhat marketingkommunikációs tevékenységek végrehajtá-sa során, amelyek megvalósulását a „pillanat” elem megfelelő megválasztása befolyásolja. Ez a há-rom lépés a versenytárs kizárása, a valós idejű elérések és valós idejű reakciók gyűjtése.

Elmondhatjuk, hogy ahhoz, hogy megfelelően tudjuk aktivizálni a tanulókat munkavállalási szempontból a közösségi médián, elsődlegesen a Facebookon és az Instagramon keresztül érdemes számukra célzott reklámokat eljuttatni. Ezek az oldalak olyan ingereket tartalmaznak, melyek elsődlegesen vizuális szempontból kiemelkednek az őket körülvevő általános zsongásból, és  bírnak a közösség többi tagjának elfogadásával, valamint ajánlásával.

Mindezen felül a szervezeteknek folyamatosan figyelniük kell a köröttünk lévő világ változását, alkalmazkodniuk kell a technológia és a közösségi weboldalak algoritmusainak átalakulásához, hiszen csak így tudnak hosszú távon megfelelő mennyiségű fiatalt elérni, dolgoztatni ezáltal a piaci részesedésüket növelni.

Szerzők: Melis Kinga, BME,  dr. Bernschütz Mária, BME MVT oktató

_________________________________________

Ahhoz, hogy a  blogposzt megszülessen a hallgató két vagy három féléven át foglalkozott a saját témájával. A téma kijelölését magam közösen tervezem meg a hallgatóval, mert, úgy érzem, ha őt is bevonom, a motiváció magasabb. A szekunder forráselemzési félévet követően, primer kutatást végzünk közösen, a vezetésem, konzultációm segítségével: kijelöljük a mintát, a módszertant, a kérdéstípusokat, kérdéseket ellenőrzöm kiegészítem. Az elemzésnél vissza-visszatérünk az elméleti anyaghoz. A kutatás következményeit a hallgató levonja, követem és további kérdéseket teszek fel. Így ez a poszt, egy több hónapos közös munka eredménye.