A női vezetők helyzete az elmúlt évtizedekben végig nagy port kavaró témának számított. Ebben a tekintetben hazánk az EU-n belül sereghajtónak számít, sajnos módon nálunk a legnagyobb a különbség a férfi és a nő fizetése között. Ez a különbségtétel az egész, magát „modern”-nek nevezett világban -igaz, eltérő mértékben, - de megtalálható. Sok országban napjainkban még mindig a nő az, aki végzi a házimunkát, neveli a gyerekeket és eljár ezek mellett dolgozni. Ez már magában legalább három különböző szerep, melyeknél a NŐNEK, maradéktalanul meg kell felelnie.

Ezek után joggal tehetjük fel magunknak a kérdést, mit ösztönöz egy anyát arra, hogy megalapítsa gyerkőcei mellett saját vállalkozását? Régi kérdés: összeegyeztethető-e a magánélet, és a karrier? Esetleg számíthatnak megkülönböztető előnyökre a férfiakkal szemben? Ezekre a kérdésekre próbált kvalitatív kutatás formájában választ adni Tompa Annamária a dolgozatában.

1.) A "nő-szerep" felértékelődéséhez vezető út rögös, és csapdákkal teli.

Alapvetően a nők számára a függetlenedést a világháborúk hozták meg. A férfiakkal egyenértékű munkát végző nők a hátországban és a háború poklában hősként életeket mentő ápolónők népszerűsége alapokat teremtett a női egyenjogúságnak. Történt mindez annak ellenére, hogy már ebben az időben számos ellenzői voltak, mégpedig az otthon maradott gyári munkások személyében, akik rettegtek attól, hogy elveszítik keresetüket a hirtelen jött konkurencia miatt.

Hazánkat nézve, Horthy-korszakra jellemző a diplomával rendelkező nők egyre nagyobb számban való megjelenése a munkaerőpiacon, azonban ez nem járt együtt a gazdasági téren való emancipációjukkal. A második világháború utáni a feltörő országokban első pillantásra a nők helyzete is javulni látszott, valójában azonban korántsem volt ilyen rózsás a nők helyzet.

„Folytatódott az a folyamat, amely már a korábbi években elkezdődött; befejeződött a munka világának kettészakadása. Kialakultak a tipikusan „feminizált”, női foglalkozások, amelyeket a férfiak fokozatosan elhagytak.”

Ezeknek a foglakozásoknak a társadalmi presztízse rohamosan csökkent, és ez együtt járt bérezésük gyors romlásával. Az elmúlt 100 évben a családkép bár nagy változásokon ment át, van ahol még mindig az az egyetlen elfogadható alternatíva, hogy apa a családfenntartó, anya pedig otthon tevékenykedik. Hozzá kell tennünk, hogy sok helyen kettősség figyelhető meg mind a munkamegosztás, mind a nemi szerepek tekintetében.

2.) A női munkavállalás új formája születik

A gyermek születése után munkába visszatérő anyák helyzete egyelőre több mint kedvezőtlen, azonban a kutatások szerint egyre nagyobb szükség van kooperatív és empatikus női attitűdre; hiszen a domináns vezetői stílus hatékonysága letűnőben van.

Magyarországon átlagosan minden harmadik cégben találkozhatunk legalább egy női vezetővel, ami önmagában szép számnak tűnik, ám még mindig alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdaságilag aktív lakosság több mint felét nők alkotják.

Mégis, kik lettek vállalkozó nők?

Az otthoni háztartási tényezők és az előnytelen munkaerő-piaci helyzet, az amely leginkább befolyásolja a nőket, hogy vállalkozókká váljanak. Jelen pillanatban hazánkban a csak nők tulajdonában álló vállalkozások alig 15 százalékát teszik ki a működő vállalkozások számának. Itt meg kell említenünk az utolsó pár évben elterjedt vállalkozási formát, az online vállalkozásokat, amelyek a kismamák világában roppant elterjedtek, hiszen relatíve kötöttség mentes életformát biztosítanak.

Egy kiváló példa erre Vida Ági, a Gazdagmami KFT. megalapítója aki 2007. augusztusában indította a Kismamablog.hu oldalt, aminek mára átlagosan napi 12000 látogatója van. Ági 2010-ben Online marketingből Mester diplomát szerezett, a legnagyobb nemzetközi e-marketing szövetség, Info Marketing Association tagja lett, 2013-ban megkapta az Amerikai Kereskedelmi Kamara Női Kiválósági Díj Döntőse díját. Mindezt két gyermek mellett vitte véghez. Áginak azonban nem csak a Gazdagmami az egyedüli projektje, hanem több cég is fut a keze alatt. Cégcsoportja dinamikusan fejlődik, 2016-ban 50 milliós bevételt generált, a következő években 100 millió fölött várják a befolyó összeget.

3.) Kutatás, és az eredmények

Kutatásunk fő célja az volt, hogy betekintést kapjunk egy vezető szerepben lévő nő motivációiról, valamint arról, hogy a női vállalkozókat mennyire befolyásolja a gyerekvállalás kérdése? Tudnak előnyt kovácsolni a babákból és ellentmondani a sztereotípiáknak, azáltal, hogy babavállalkozás indításába kezdenek bele?

Mindkét csoportot 3-3 példával vizsgáltuk meg, akikkel mélyinterjúkat készítettünk, melyek során az alábbi prepozíciók kerültek tesztelésre:

• A megkérdezett nők nem tartják munkapiaci esélyeit egyenlőnek egy férfihoz képest.
• A megkérdezett vállalkozó/ vezető pozícióban lévő nők, nem a karriert vagy gyereknevelést, hanem a kettőt egyszerre tartják fontosnak.
• A megkérdezett vezető beosztású nőknél a legkevésbé motiváló tényező a pénz.

A modern női vezető/vállalkozó magatartásának meghatározó elemeivel kapcsolatos kérdésre az interjúalanyok eltérő válaszokat adtak.

A multinacionális cégnél tevékenykedők nő esetében egy aspektus bizonyult meghatározónak. „A megfelelően tájékoztatottság a legfontosabb – ha nem tudok róla, nem tudok segíteni. Állandóan késznek kell lenni a változásokra” valamint ”

Női vezetőként nagyon fontos a határozottság, gyorsan applikálódni a változásokhoz és a következetesség..” Mivel hármójukból ketten jutottak erre az eredményre, így ezt kiemelném, hogy az alkalmazkodás a gyors változáshoz egy elementáris tényező.

A kisebb cégek dolgozói vagy tulajdonosai esetében ezek a kiemelkedő tulajdonságok pedig a rugalmasság, nyitottság és határozottság volt. Ezek úgy írták le mint „A dolgozók problémáit hamarabb érzékelem, szerintem egy nőnek kifinomultabb szenzorai vannak egy munkahelyen a munkavállalók közötti, vagy a feladatokból adódó konfliktusokat észre venni.”

„szociális érzékenység, az empátia a munkatársakkal szemben, megértőnek lenni”

Az első prepozícióra, mely azzal függ össze, hogy sokan azt gondolják egy nőnek a karrierépítés a nem tartozik bele az életébe, így a jelenlétük is kisebb a munkaerő piacon egy férfival szemben, érdekes véleményeket ismerhettünk meg.

-A multinacionális vállalatoknál dolgozó nők szerint :

„Felsővezetés függő. Dolgoztam már olyan cégnél ahol magasabb beosztásban csak nők dolgoztak. Jelenleg pedig határozottan hátrányban érzem magma nőként.”

„Munkahely és azon belül divízió válogatja. Továbbra is úgy latom, hogy sok szerepet leginkább csak a megszokott nemeknek osztanak.”

De volt, aki nem érzett ilyen szignifikáns különbséget ebben a témában: „Soha nem éreztem sem előnyét, sem hátrányát annak, hogy nő vagyok.”

-Míg a kisvállalkozásban dolgozók, vagy tulajdonosok így vélekedtek a témában:

„alapján azt gondolom, hogy inkább a szakmai múlt, megfelelő eredményesség a döntő, és nem a „nadrág” valamint „nem mondom, hogy nem találkoztam nővel ezekben a szakmákban, mégis ritkább”

Összefoglalva, ezt a prepozíciót elfogadjuk. A különbségek leginkább a nagyvállalati szektorban adódnak, ennek az lehet az oka, hogy azokon a szférákban inkább jellemzőek a vegyes nemek, azonban vezetőknek a vélemények alapján inkább férfit neveznek ki. Aki, pedig az egyéni kkv- szektorban tevékenykedik az egyértelműen a maga ura, de ők is arra hajlanak, hogy a munka természetétől függően lehet ezt meghatározni

A második prepozícióban az vizsgáltuk, hogy annak ellenére, hogy növekvő tendenciát mutat a nők száma vezető pozícióban, számuk még mindig alacsonynak tekinthető. Talán megkezdődött egy gondolkodás béli változás a karrier és az anyaság kapcsolatában?

 „Nőként nehéz ezt a kettőt összeegyeztetni, főleg ha egyébként karrier céljaink is vannak és nemcsak a fizetés miatt dolgozunk. Számomra mindkettő fontos.”

 „Mivel korán szültem, mindenki azt gondolta, hogy nem tart sehová majd a karrierem, de később magamtól rájöttem, hogy ez nem kizáró ok”

„Nekem a karrier fontos volt inkább, úgy gondoltam, hogy a megfelelő anyagi háttér és egzisztenciám lesz alapja a gyerekem megfelelő nevelkedésének”

 Ezekből a válaszokból látszik, hogy az alanyok véleménye szerint a a karrier és gyerek megfér egymás mellett.

Viszont azzal kapcsolatban, hogy mennyire „hátráltató tényező” a gyermekvállalás, nem túl sok jó tapasztalatot tudtunk összegyűjteni.

„Új munkahely keresésekor konkrétan negatívan fogadtak, hogy kiskorú gyerekem van. Voltaképpen attól a pillanattól kezdve nem voltam potens.”

„ Nem is igazán az embert nézik, hanem a ‘gépet’ aki elvégzi a munkát.”

Összegzésképpen, ez az állítás szintén helytálló, hiszen itt megmutatkozik, hogy gyerekkel azért nehezebb munkát vállalni, váltani és a sok esetben nem rugalmas a cég.

A harmadik prepozíció szerint a statisztikák mutatják, jóval kevesebb a nagy vagyonnal rendelkező nő, mint férfi, ennek oka lehet, hogy nagyobb eséllyel választanak olyan munkát, amihez emocionálisan kötődnek és nem probléma, hogy kisebb pénzbeli juttatás jár hozzá.

A multinacionális cégeknél dolgozók nők véleménye eltért a másik csoporttól:

„Fontos a pénz számomra, hiszen megszoktam egy bizonyos életvitelt”

„Nem minden csak a pénzről szól, de elengedhetetlen elem”

„Karrierem kezdetén elhitették velem, hogy amíg nem tudok 100%-ig mindent nem is leszek teljes értékű jól fizetett munkaerő, egy kis idő után rájöttem, hogy ez banális dolog, igenis jár a pénz, hiszen soha sem lesz olyan, hogy mindent tud az ember.”

Ezzel szemben a kisvállalkozások üzemeltetői szerint a vállalkozásuk jól megy, de nem feltétlenül a pénz motiválja őket.

A harmadik állításnál tehát szignifikáns különbségek ütköztek ki a 2 hölgycsoport között. A multis vezetőknek fontosabb a pénz megléte, míg a másik vállalkozóknak kevésbé. Így arra a következtetésre jutottunk, hogy számukra sokkal motiválóbb a pénz.

4.) Zárógondolat

Végső összefoglalásképpen elmondhatjuk, hogy nincsenek jelentős véleménykülönbségek a két fent említett csoport között. A munkahelyi férfi-nő egyenlőséggel kapcsolatosan mindkét csoport szerint vannak hátrányos megkülönböztetések, valamint a gyermekvállalás egy hátráltató tényezőnek számít a munka világában. A pénzzel kapcsolatos állításunk pedig megdőlt; mindkét csoportban dolgozó nők számára fontos a fizetés aspektusa.

Zárógondolataként elmondhatjuk, hogy a nők még mindig nincsenek hasonlóképpen kezelve a férfiakkal, - persze ez egy roppant nagymértékű általánosítás. Amit megfigyeltük az a körülmények nagyban befolyásolják a nőknek maguknak a vélekedését erről a szituációról. Azt gondolom az összes hölgyben közös jellemző a határozottság,és az elkötelezettség, amit éreznek a hivatásukkal kapcsolatban.

 Szerzők: Tompa Annamária, BME mesterszak, dr. Bernschütz Mária, BME GTK MVT oktató

Szerkesztette: Patz Orsolya

-------------------------------------------------

Ahhoz, hogy a  blogposzt megszülessen a hallgató két vagy három féléven át foglalkozott a saját témájával. A téma kijelölését magam közösen tervezem meg a hallgatóval, mert, úgy érzem, ha őt is bevonom, a motiváció magasabb. A szekunder forráselemzési félévet követően, primer kutatást végzünk közösen, a vezetésem, konzultációm segítségével: kijelöljük a mintát, a módszertant, a kérdéstípusokat, kérdéseket ellenőrzöm kiegészítem. Az elemzésnél vissza-visszatérünk az elméleti anyaghoz. A kutatás következményeit a hallgató levonja, követem és további kérdéseket teszek fel. Így ez a poszt, egy több hónapos közös munka eredménye.