Generációs minták a kommentelésben

A pandémia alatt az online kommunikáció megerősödött. Számos közösségi oldal született, és ért el hamar a többezres követői számot. Sokan lesik mások véleményét online. És elszabadultak az indulatok. Kicsit sarkítva és bulvárosítva hangzik ez az állítás, csak azt szerettem volna ezzel tudatosítani, hogy nemcsak a közösségi oldalak használata más, hanem a megnyilvánulási módjuk is.

Fialatabb generációk (Z és fiatalabb Y generáció)

Hiszen eleve a fiatal generációk teljesen más közösségi oldalt használnak, mint az idősebb generációk. Például a facebookon is jelen vannak a fiatalok, de nagy kommentelés nincs, maximum egymás belinkelése, bejelölgetése,nézzétek meg az S. Oszkár az egyetemista oldalát, azt látjuk, hogy csak 1 szó, és a másik bejelölése.

Az átlag  facebook használó, már az Egyesült Államokban is rég elmúlt 40 éves, miért konfrontálódnának kommentekben.

Persze használat és használat között is van különbség. Most a facebook az online oktatás miatt ismét kedvelt lett, mondjuk az oktató miatt (mert ő sokat időzik itt), meg a sok online puska és tere fere miatt. Szóval, a fiatalok nagyon nem kommentelnek. Az influencereknél sem divat már a fb oldalas megjelenés, Dezső Bencénél és Viszkok Fruzsinál olvastam régebben, hogy nini visszajöttem, hogy megnézzem mi van a fb oldalamon!

Kommentelés folyamata Youtube-n, kicsit bővebb mondatok vannak, és sokszor a követők egymást egészítik ki.

Na, de nézzük meg a youtube megjegyzéseket! Ott már aztán látunk tőlük sok mindent. Ott szépen, hosszan el lehet olvasni a megjegyzéseket, és mivel az nem "olyan" közösségi oldal, amelyhez profi egyéni oldal tartozik, szabadabb szájúak. (ez döntően Z generációs)

Az instagrammon is meg lehet figyelni a kommentháborút. Tavaly az egyik hallgatóm a szakdolgozatát az instagram kutatásból írta, fő témája pont a kommentek voltak. itt megtalálod a posztját (instagram kulcsszóval) Ő azt találta, hogy a kommenteket megvizsgálva látható, hogy a hozzászólások mindössze alig több mint 1%-a reagál a posztban hirdetett termékre. A hozzászólások többsége, vagy csak hangulatjeleket tartalmaz, vagy pedig véleménykifejtés összességében a képről, illetve az influencer személyéről. A vélemények kifejtésénél érdemes megfigyelni a negatív visszajelzéseket is. Arányaiban nézve főleg pozitív gondolatokat osztanak meg a felhasználók, a nemtetszést valószínűsíthetően inkább az interakció hiányával fejezik ki.

 Szóval 1 % reagál a termékre a kommentben. (ez Y generáció)

És akkor az idősebb generációk (idősebb Y generáció- és X): 

Facebookon, ami a csövön kifér. Több többezres oldalnak, csoportnak vagyok a tagja. Látom én is, ami folyik. Az "értelmesebbje" nem szól bele, hagyja hadd vitatkozzanak. Nincs cenzúra, nincs professzionális szerkesztő, mint a médiavállalatoknál. A facebook maga egy cég, ő neki kell szabályozni. És vannak adminok, ők is emberek, sokszor alig győzik a kommentek megfigyelését, mert ha elindul a lavina, akkor gyorsnak kell lenni, de sok fb oldal nem teheti, meg h szerződtet egy admint csak erre. Ha a kommunikációelmélet oldalát nézzük, ez a folyamat hasonlít a hallgatási spirálhoz, elhallgatják sokan a véleményüket, hogy megmaradjanak a közösségüknél, látják a többség, mit gondol (sőt ide még a Arrow féle paradoxont is hozhatnánk). Mert miről is szól a Noelle-Beimann hallgatási spirál:

A hallgatási spirál elmélete tehát azt mondja, hogy a média befolyásolja az emberek (nyilvános) magatartását (noha közben véleményük változatlan maradhat). (Bajomi-Lázár, 2006)

A baby boomer és veteránok fb használata és kommentelése is felvehet negatív hangszínt, de valahogy nem érzem őket annyira adekvátnak, mert ugyan tudják használni, de  a sok értesítést, és választ szerintem nem tudják követni (kognitív funkciók), vagy nem akarják követni.