A digitális önszabályozás téma kapcsán találkoztam a digitális detox jelenségével, hiszen a két végpont az internetfogyasztásban: a függés és a teljes elzárkózás. Pont kapóra jött egy lelkes hallgató motiváltsága, így ebben a blogposztban a digitális detox jelensége és az önkontroll közötti korrelációt  Bardóczi Tibor vizsgálta, aki ezzel a kutatással BME GTK-n második helyezést nyert a Tudományos Diákköri Versenyen (TDK-n). 

[Az olvasási idő: 7 perc.]

Kutatásom empirikus adatgyűjtéssel kezdődött, mely arra irányult, hogy meg tudjam határozni azokat a konkrét csoportokat, ahol további elemzéseket végezhetek.

Mélyinterjúk

A kvalitatív kutatás során mélyinterjúkat készítettem el minden (összesen 6 darab) generációval, tehát az egészen idős korosztályoktól, az X-generáción át a legfiatalabb, alfa-generációval. A mélyinterjúk során a várt eredményeken felül számos érdekes tény látott napvilágot. Említeném például a szemkárosodást, mint járulékos problémát, vagy az alapvető emberi kapcsolatok elhalványulását, eltűnését. Számomra igen meglepő volt, hogy ezeket az észrevételek nem az idősebb, mondjuk Baby Boomer generáció szájából származnak, hanem ezek a Z-generációs interjúalany gondolatai, pont, akitől legkevésbé vártam volna ilyenfajta megjegyzéseket.

Kérdőívezés

Ezután egy kvalitatív kutatás következett, egy online, Google-kérdőív formájában. A kérdőív mintájának gyűjtése során hólabda mintavételi módszert használtam, hiszen más lehetőségem nem volt nagyszámú minta meghatározására. Ezt a kérdőívet aztán megosztottam főleg a közösségi média releváns csoportjaiban. Körülbelül 200 válaszadóm volt a megkérdezésre, melyből hozzávetőlegesen kettő-harmad része női kitöltő volt, fele pedig Z-generációs. Továbbá a kitöltők többségének legmagasabb iskolai végzettsége az érettségi szakképesítés nélkül, mely nyílván abból következik, miszerint főként a velem egy korú, jelenleg is az egyetemi tanulmányaikat végző hallgatóktól kaptam választ. Megjegyezném, hogy kutatásom területét különböző okokból kizárólag az Y-generációra és a Z-generációra szűkítettem le.

 A kvantitatív kutatás információit adattisztítás után az IBM SPSS nevezetű statisztikai számítógépes alkalmazásával értékeltem ki. Nézzük is meg bővebben ezt a folyamatot!

 A kérdőíves kutatás eredményei

Első ízben leíró statisztikai ábrákat és tényeket közöltem jellemzően a kitöltők okos eszköz használati szokásaikról, online médiaszolgáltatónál lévő előfizetéseikről, használatuk mértékéről és egyéb általános kérdésekről, ahogyan az alábbi ábra is mutatja.

Ezután következett a faktorok létrehozása, pontosabban átvétele (Tangney - Baumeister - Boone, 2004) . Azért volt szükség erre a műveletre, mert a kvalitatív kutatás során megkérdezett önkontrollra vonatkozó kérdések nagy számmal rendelkeztek, vagyis több, mint 30 kérdésre vártam a választ. Ekkora adathalmazt meg nem lehet hatékonyan ilyen formában elemezni. A faktorok végül a következők lettek: önfegyelem, szándékos cselekvés, egészséges szokások, munka és megbízhatóság.

 Hipotéziseim

Az első hipotézis szerint az önkontrollra adott válaszok függnek a kortól és a nemtől. Ennek eldöntéséhez két független mintás T próbát ( Independent-Samples T-test) használtam. A korábban kialakított faktorokat hasonlítottam össze a a kitöltők korával és nemével, külön-külön. Ennek eredményeképpen minden esetben jóval magasabb értéket kaptam, mint a 0.05-ös hibahatár, így kijelenthető, hogy 95%-os biztonsággal, hogy nincs összefüggés az önkontrollra adott válaszok, valamint a nem és a kor között.

Második hipotézisek a az önkontrollra adott válaszokat veti össze a digitális detoxra adott válaszokkal, nevezetesen: aki pozitív véleménnyel van a digitális detox jelenségéről, annak az önkontrollra adott válaszai is magasak. Ebben az esetben a használt digitális detoxra vonatkozó kérdés: Mennyire értesz egyet a digitális detox jelenségével? A T-teszt másik tényezője pedig a korábban létrehozott faktorok. Megjegyezném, hogy a digitális detoxra vonatkozó kérdés során csak azokat a válaszokat használtam, amelyek legalább 4-es értéket vettek föl. Hiszen akik 4-est, vagy 5-öst adtak, azoknál a személyeknél lehet nyugodt szívvel azt állítani, hogy valóban egyet is ért a jelenséggel. Itt szintén nem kaptam szignifikáns eredményt, tehát ezt a hipotézist is elutasítottam.

Harmadik, egyben utolsó állításom a digitális detox és a jövedelem korrelációját vizsgálja. Nyilvánvaló, hogy a vizsgálat mérlegének egyik karján a jövedelemre vonatkozó kvantitatív kérdés kap helyet. Megjegyezném, hogy ebben az említett kérdésben már a fix költségeket és egyéb havi kiadásokat levonva, az így megmaradt jövedelemről kérdeztem a kitöltőket. Első esetben a próba második kérdése pedig a következő: Mennyire értesz egyet a digitális detox jelenségével? Ebben az esetben már kereszttábla-elemzést használtam, mint statisztikai módszert, melynek Khí-négyzet próbája jól mutatja számunkra az esetleges összefüggést. A tesztek eredménye ebben az esetben sem eredményezett szignifikáns összefüggést, így ezt a hipotézist is elutasítottam.

Összességében tehát:

H1: Az önkontroll függ az alany nemétől és korától is/Elutasítva

H2: Aki pozitív véleménnyel van a digitális detox jelenségéről, annak az önkontrollra adott válaszai is magasak/Elutasítva

H3: A digitális detoxra adott válaszok függnek a jövedelemtől/Elutasítva

 Klaszterek kialakítása

Ezt követően került sor dolgozatom utolsó nagyobb lélegzetvételű fejezetére, a klaszter analízisre. Célom olyan homogén csoportok létrehozása volt, melyre általánosító jellemzők mondhatók és jól behatárolhatók tulajdonságaik szerint. Ismételten az SPSS program “Hierarchical Cluster” funkcióját használtam. A klaszterelemzés szabályainak figyelembe vételével és a klaszterváltozók mérlegelésével megállapítottam, hogy a 2 és 4 csoport helyett a 3 klaszter/generáció megoldás lesz a legmegfelelőbb. Ennek nyomán a kialakított klaszterek a következők:

Y-generáció/2, átlagos emberek egészséges szokásokkal: ők azok a személyek, akik előtérbe helyezik az egészséges szokásokat, általában a munka és az önfegyelem rovására. A szándékos cselekvés és a megbízhatóság tekintetében nem mutatnak kiugróan magas vagy kiugróan alacsony értéket, ebben a tekintetben átlagosnak mondhatók. Ezen klaszter háromnegyed - egynegyed arányban tartalmaz férfiakat és nőket, leggyakoribb közöttük az érettségi, mint végzettség. Elmondható továbbá, hogy ők is Budapesten és környékén élnek, zömük pedig alkalmazottként dolgozik. Átlagos, havi szabad jövedelmük alacsonyabb tartományba esik, mint az előző csoportban, nevezetesen körülbelül 150.000 forint és 250.000 forint közé. Ők is igen sokat használják okos/digitális eszközeiket, azonban itt már jóval kevesebb, mintegy 25-75%-os online idővel számolhatunk. Magasabb, majdnem háromnegyed része a csoport tagjainak rendelkezik képernyőidő-figyelő applikációval, míg szintén ekkora arányuknak van előfizetése online szolgáltatónál. Majdnem kétszer annyian ismerték a digitális detox fogalmát, azonban az arány így is 50% alatti. Az ismertetés után pontosan 75% nyilatkozta, hogy egyetért a jelenséggel, azonban a kitöltők kevesebb, mint fele venne igénybe egy ilyen programot, ha fogyasztáscsökkentésre kerülne a sor.

Y-generáció/3, megbízható, fegyelmezetlenek: ebbe a csoportba sorolhatók azok az emberek akik abszolút negatív hozzáállást tanúsítanak a szándékos cselekvés, az önfegyelem, vagy a munka területén. Érdekes azonban, miszerint ha az egészség vagy pedig a megbízhatóság kerül terítékre, akkor az átlagosnál egy fokkal jobb értéket olvashatunk. A nemi arány ebben a csoportban 5-2 a nők javára, leggyakrabban pedig a BA/BsC végzettség fordul elő, mint fokozat. Csakúgy, mint a második kalszter tagjai, ők is zömmel Budapesten élnek és alkalmazottként dolgoznak. Eszközeiket naponta 8 órát, vagy többet használják, azonban hasonlóan kicsi online idővel, mint az átlagos emberek csoport tagjai. Nagyon kis részük, alig egynegyedük használ képernyőidő-figyelő alkalmazást, de több, mint a tagok felének van előfizetése online tartalomszolgáltatónál. 42.9%-uk volt tisztában a detox fogalmával és jelentésével, közel háromnegyedük pedig egyet is ért vele. A kipróbálás tekintetében azonban megosztó válaszokat adtak, az emberek közel fele úgy gondolja, nem biztos, hogy igénybe venne egy ilyen, vagy ehhez hasonló programot, vagy azért, mert nincs rá szüksége, vagy azért, mert nem szereti.

Lássuk a következőkben a Z-generációs klasztereket.

Z-generáció/1, munka, egészség harmónia: a további három klaszter már a Z-generációs embertársainkról szól. Fontos különbséget tenni, hogy itt rendre alacsonyabb iskolai végzettség érhető tetten, továbbá a foglalkoztatási arány is kisebb lesz, hiszen ezek a tagok még vagy most fogják befejezni az egyetemi képzést, vagy pedig most kezdik el a felsőoktatást.

Ebben a csoportba a két legerősebb tényező a munka és az egészséges szokások voltak. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, miszerint ők azok a személyek, akik igyekeznek egyensúlyt, egyfajta harmóniát teremteni az életükben, a munka (vagy iskola, netán gyakornoki munkahely) és az egészségük között. Számukra nem annyira fontos az önfegyelem és a szándékos cselekvés kérdésköre, úgy, mint ahogyan a megbízhatóság sem. Ebben a klaszterben szintén magas, több, mint 80%-os a női arány, legjellemzőbb végzettségi szint a fentiek alapján érettségi, szakképesítés nélkül. Ebből következtethető az, hogy valószínűleg ezek az emberek jelenleg is folytatják felsőoktatási tanulmányaikat. Kis részük, kicsivel több, mint egynegyedük él csak a fővárosban vagy annak vonzáskörzetében, továbbá a tagok nagy része tanuló, amely alátámasztja az iménti állítást. Napi 3-5 órát használják okos eszközeiket, amelyből körülbelül fele online idő. Emiatt én egy tudatos, mértékletes használatra merek következtetni. Kevesebb, mint a társaság fele használata képernyőidő-figyelő alkalmazást, azonban majdnem 60%-nak van online előfizetése. 44.2% ismeri a detox fogalmát, még ismertetés után közel a válaszadók háromnegyede ért vele egyet, de csak 60%-a venné igénybe.

Z-generáció/2, megbízható, tudatos emberek: ebben a csoportban a szándékos cselekvések kérdésköre és a megbízhatóság különösen erős, nagy szerepet kap, azonban mindezt a munka és az önfegyelem rovására teszi. Ez a tény természetesen meg is mutatkozik a többi adatban is. Az egészséges szokások értéke kicsivel átlag alattinak mondható. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a nők aránya itt is magas, a leggyakoribb végzettség érettségi, szakképesítés nélkül. Pontosan fele a válaszadóknak lakik Budapesten vagy annak vonzáskörzetében, és nagyjából ugyanekkora hányaduk tanuló. Ők már 8 órát, vagy többet használják digitális eszközeiket, amelyből körülbelül háromnegyed rész online. Nem tartom kizártnak, hogy náluk megjelenik a rendkívül időrabló Facebook adatlap görgetés is. 60% rendelkezik képernyőidő-figyelő alkalmazással, szintén 60%- nak van előfizetése médiaszolgáltatónál. Hozzávetőlegesen a csoport tagjainak fele ismerte a digitális detox fogalmát (53,3%), ami a klaszterek között a legjobb arány. Továbbá, háromnegyed rész mondta azt, hogy egyet érte vele, azonban 10%-kal kevesebben vennék igénybe adott esetben.

Z-generáció/3, “wokraholic” személyek: az utolsó klaszterünkben szembetűnően erősnek mondható az önfegyelem, a szándékos cselekvés és a munka jelenléte. Ezek az emberek valószínűleg keményen dolgoznak (vagy tanulnak), azonban elhanyagolják az egészségüket, hiszen ezen tulajdonságuk nagyon gyenge értéket mutat. Megbízhatóság tekintetében átlagosnak mondhatók. A nők ebben az esetben is, így mindenhol abszolút többségben vannak, a legmagasabb végzettségi szint az érettségi, valószínűsíthető módon folyamatban lévő egyetemi tanulmányokkal. Csakúgy, mint az előző klaszterben, itt is a kitöltők fele lakik Budapesten, jó részük pedig tanuló. 8 órát, vagy többet használják eszközeiket, melyből 51-75% közötti online időt mérhetünk. Valószínűleg ezen magas használat oka a munka, vagy pedig a tanulmányok. Pontosan 50% rendelkezik képernyőidő-figyelő alkalmazással és 70% előfizetéssel, például HBO GO-val. Azonban kevesebb, mint egyharmad részük ismerte a detox fogalmát, azonban rendkívül nagy számú kitöltő, majdnem mindenki egyet ért vele, közel kétharmad rész pedig ki is próbálná azt.

 Konklúzió

Megjegyzésként felhívnám a figyelmet egy összefüggésre. A klaszterelemzéssel kapcsolatos táblákban látni lehet, miszerint az egyes kalszterekben igen magas arányban az alanyok egyet értenek a digitális detox jelenségével, természetesen a fogalom pontos ismertetése után. A legmagasabb számok az Y-generáció első (88.9%) és a Z-generáció utolsó (90%) klaszterében olvashatók. Azonban a korábbi fejezetekből, nevezetesen amelyek a hipotézisekkel foglalkoznak, kiderül, hogy nem tapasztalható összefüggés például a demográfiai adatok és a jelenség között. Így véleményem szerint kijelenthető, hogy az alanyok nem kifejezetten a digitális detox jelenség tartalmával, hanem sokkal inkább “imázsával” értenek egyet. Elgondolásom szerint ennek oka abban keresendő, hogy a jelenség még viszonylag új, nem egy elterjedt dolog. Továbbá nem lelhető fel a témakörben olyan nagyszámú szakirodalom sem, mint például egy hagyományosabb, hétköznapibb témakörökben. Én úgy gondolom, hogy az emberek sokkal inkább tudnának azonosulni egy ilyen “leszoktató programmal”, hogyha nem csak véleményt formálnának róla, hanem ki is próbálnák, akár mert a kíváncsiság vezérli őket, akár mert tényleg szükségük van rá.

 Szerző: Bardóczy Tibor, BME GTK, III. évfolyam