Laptop undoritis - miért fáradunk el a monitor előtt ülve?
Most minden generáció a monitor elé kényszerül, így vagy úgy. Az internet lassul, sőt szakadozás van sok kerületben. A net-elmaradás oka -fogyasztói oldalról- a több, egyszerre folytatott digitális folyamatokban keresendő: ilyen például az oktatás, a munka, a videós tartalomfogyasztás vagy az emberi kapcsolattartás. Egymást érik a webes felületen folytatott megbeszélések. Fáradtan, és közel 200%-s pluszfogyasztás mellett kelünk fel a gép mellől este. Mi is történik? Mitől kapunk undort a monitortól?
Emberi kapcsolatok átkerültek ONLINE
Az első napok sokkja után, az emberek elkezdtek online tartani a kapcsolatot, érezhetően megnőtt az idősek megkeresése videóchatan, vagy a családi messenger csoportok száma, ismerősök, barátok megkeresése felhívása bevonása online egymás életébe. A szociális kapcsolattartás egésze átkerült ONLINE csatornára. Ami szintén monitor elé kényszeríti az embert.
Vállalati felajánlások
A mobilszolgáltatók ígértek több gigbyte plusz adatot, de kérdés az, hogy képesek vagyunk azt felhasználni? Lassul a net, főleg ha egy routerre több kütyüt is csatlakoztatunk, ha egyszerre videóchatalünk, netflixezünk. A lassulás által érzett frusztráció több generációt is érzékenyen érint (alfa, Z illetve Y generáció). A kínált szolgáltatás és plusz be nem váltása, tehát a szolgáltatás fel nem használata is nyújthat frusztrációt a fogyasztókból, jelen esetben ezen generációkból.
Nézzük egymást ONLINE, miközben SOROZATot nézünk
Netflix előfizetőinek száma megugrott az otthonmaradás óta, sőt egy teljesen új szolgáltatással léptek be a piacra, bevonva a nézőket is az előállításba, a műsorszolgáltatás folyamatába. A Netflix party szolgáltatásban egymást lehet nézni, amikor a fogyasztók ugyanazt a sorozatot nézik, epizódot, és lehet beírogatni, üzenetet hagyni, sőt én már láttam képi megoldást is. Ahogy tudom, ezzel a szolgáltatással egy időre le is álltak, mert annyian egyszerűen annyian akartak egyszerre "TÉVÉT" nézni online, hogy a rendszer nem bírta.
Videószolgáltatók színre lépése
Szinte a semmiből több videószolgáltatást nyújtó cég ismertsége egekben, saját gépemen is 3 különböző féle szoftver van telepítve. Miért fárasztó egyáltalán a videóchat? Azon túl, hogy operatívan is össze kell szervezni más családtagokkal a videózást, mert nem lehet egyszerre több családtagnak videóchatalnie, hiszen a rendszer nem bírja ledobja (pl. olvasás tanítás közben az apuka nem lehet képileg is jelen egy meetingen, mert nem megy).
Miért érdekes mindez? Mi történik az emberben?
Egyszerű az ok, amiért elfáradunk: az emberi interperszonális kommunikációban teljesen jelen vagyunk, és értelmezzük a másik reakcióját. Mit mond, hogyan mondja, hogyan néz, milyen a tekintete, milyen a gesztusai, és egyben alkotunk arról információt, hogy valóban a verbális módja a kommunikációjának egyezik -e a non-verbálissal.
Most, amikor nem látjuk a másikat teljes egészében, több esetben még más családtagok is feltűnnek és befolyásolják pl a munka megbeszélés menetét, még a verbalitás is módosul, de emellett, ha csak az audió módban vagyunk, tehát, csak a hangját halljuk a másiknak, azzal is csökken a hatékony kommunikáció lehetősége. Nemcsak a videó képi megoldása csökkenti a hatékony kommunikációt, hanem a mutatott kép is, sőt ha csak a hang van, akkor méginkább csökkent a megértés. Emellett növekedik a figyelmünk, éberen hallgatjuk, és nézzük a monitor képernyőjét, hogy fel tudjuk fogni ugyanazokat a jeleket, amelyeket élőben tudnánk. Mindez nem tenne minket fáradttá, ha egy nap egy ilyen történne, de ennek nagysága, és aránya a mindennapi kommunikációban megháromszorosodott legalább. És komoly döntéseket tettünk át audió, vagy audióvizuális csatornára.
A hang alapú információs értékelés - médiakutatások alapján, pl. a rádió hallgatásának és értésének kutatása alapján - alacsonyabb, mint az audióvizuális. A leghatékonyabb kommunikáció élőben történik. Az információfeldolgozás nehézsége miatt egy egész napos meetingekből álló nap után, úgy érezzük, mintha a maratont futottuk volna le. Zsong a fejünk, hiszen próbáljuk feldolgozni az ÖSSZES információt, amelyet kaptunk. Talán - és ez saját feltételezés- így érez a 2-3 éves gyerek is, amikor több mint 30 percet néz videótartalmat, zsong a feje az információktól. És talán az idősebb generáció is így érez, aki leginkább a személyes, interperszonális beszélgetésekben bízik, és most az eszköz megtanulása mellett, még erős figyelemmel kell lennie a tartalomra.
Mi a megoldás?
Talán az is jó, észrevesszük magunkon, hogy túlságosan figyelünk. Ezt a médiagazdaságtan figyelmes nézésnek nevezi és ma már teljesen kiment a divatból, mert nincs olyan tartalom, amelyet ennyire figyelmesen néznénk, mint amit most az online videóchateken. Ha pedig túlságosan figyelünk, stresszhormont termelünk és sok más folyamatát a szervezetünknek leállítjuk és átállítjuk, és ez kifárasztja a szervezetet.
Adj magadnak szünetet! Figyeld meg, mi megy benned végbe, és amint tudod tegyél szünetet az online tárgyalások közt. Ha a hangulatod változik, akkor is kérj szünetet. Csinálj mást, menj ki abból a szobából, térből. Adj magadnak teret.
Szerző: Bernschütz Mária, PhD
Szólj hozzá
