,,Miért kell a pályaválasztásról dönteni már az érettségi vizsga előtt? Mire lesz jó egy gazdasági képzés? Hol fogok vele elhelyezkedni? Megéri továbbtanulni? Azt sem tudom, mi érdekel a legjobban. Mi leszek, ha nagy leszek?” Ilyen és ehhez hasonló gondolatok fordultak meg nekem is a fejemben, ami arra motivált, a középiskolások pályaválasztási szokásait, körülményeit kutassam. Zagyi Norbert diplomadolgozat összefoglalóját olvassátok.  

Talán túl korai életkorban vagyunk arra ’ kényszerítve ’ – hogy a jövőnkről döntsünk?

Ugyanabban a helyzetben voltam én is, mint te, kedves olvasó. Fogalmam sem volt, milyen szakot, milyen egyetemet válasszak, amin megéri majd továbbtanulni. Ha beadom a jelentkezésem, talán el kell költözzek, albérletet kell keressek, ha nem kapnék kollégiumot. A középiskola szeptembertől nem ad helyet a mindennapi életnek. Nem lesz több leckeírás a szünetben, vagy lógás a kötelező órákról. A főiskolán vagy egyetemen senki nem fog megkérni, járj be az órákra. Súlyos százezreket kell fizetned, ha nem teljesíted az elvárásokat. A nagybetűs élet következik.

Ahhoz, hogy eljuss a döntésig, rengeteg dolog befolyásol. A személyiséged, az érdeklődési köröd napról napra változik, még ha nem is veszed észre. Nézzük meg az alapoktól.

A közösségi média – követett oldalak tartalma

                Minden napunkat online töltjük, nemde? Nézz szét saját közösségi médiádban. Milyen oldalakat követsz, kik azok a személyek, akikre talán példaképként tekintesz? Napról-napra az ő cikkeiket olvasod, és attól hogy nem is gondolnád, hatással vannak rád. A legutolsó szóig. Ki jutott most eszedbe? - Lehet ez egy hírportál, egy zenész, egy híresség valamelyik most bemutatásra kerülő mozifilmből, egy sportoló, táncos, vagy a barátod, aki újabb és újabb tartalmakat oszt meg. Maga a szó is tartalmazza, közösségi emberek vagyunk. Nem léteznénk, ha nem oszthatnánk meg ismerősünkkel, milyen viccesen öltözött ma az osztálytársunk, aki lila zoknit és sárga felsőt vett fel, vagy nem újságolhatnánk el minden ismerősünknek egy képpel, milyen király helyen jártunk születésnapunkon. Megnéztél egy videót, amiről úgy gondolod másnak is látnia kell? Már azzal is befolyásolod követőid, és személyiséged is.

A barátok, osztálytársak – akikkel nap-mint nap találkozol

Időd nagy részét az iskolában töltöd. 24 órából legalább 6-ot. De valószínűleg ezzel keveset mondtam. Miért is olyan meghatározó a közösség, ahova hétköznaponta jársz.

Vegyünk egy konkrét példát:
Az osztályban 25-en vagytok, abból 20-an jó tanulók. Általában 4-es, 5-ös érdemjegyeket kaptok a megírt dolgozatokra, így akaratod ellenére is arra törekszel, hogy te is ehhez hasonló jegyeket szerezz. Egy húzóerő alakul ki, ami remélhetőleg mindenkit még jobb eredmények elérésére sarkall. Mondhatjuk azt, hogy a jó teljesítmény elvárható. Te is közéjük szeretnél tartozni.

Mi áll ezzel szemben? Az osztályban 25 főből 20 rossz tanuló. A dolgozatokat éppen hogy teljesítik kettesre, már ha az egyáltalán sikerül. Mennyi kedved lesz a tanuláshoz? Valószínűleg semennyi.
,,A Laci nem tanul…Zsófi sem, de Martinnal is beszéltem és ő sem, á..ehhez nekem sincs kedvem.” Majd ahogy telik az idő, az eredményeid egyre rosszabbak, csak félévkor szembesülnek vele szüleid, te pedig a bukás szélén állsz. Érted már?

A családod, az otthonod, ahol élsz

Születésed óta adott egy környezet, amiben felnősz, amiért szüleid sokat dolgoztak és még dolgoznak is azért, hogy télen ne kelljen egy fagyos szobában ülnöd, hogy egy élhető környezetet teremtsenek, hogy ne szomjazz, ne éhezz és legyen mit felvenned, ha az iskolába mész.

Gondolkozz el egy pillanatra.

Ezen kívül az ’alapvető’ mobiltelefon, tévé, internet, esetleg bluetooth hangszóró, laptop, VR szemüveg, valakinek csak az ábrándozást jelenti, mert nem olyan családból származik, hogy ezeket megengedhesse magának.

Meghatároz minket az is, hogyan nevelnek minket. Mennyit törődnek velünk, mennyi szeretetet kapunk tőlük. Miből érezheted, hogy a szüleid szeretnek téged?

-,,Megölelnek, ha hazaérek.”

-,,Azt mondják vigyázz magadra.”

-,,Megkérdezik, mi volt az iskolában, talán még a tanulásban is segítenek.”

-,,Tanácsot adnak, mire kellene figyelnem a jövőmmel/ magánéletemmel kapcsolatban.”

Számos olyan dolog van, amit még ide sorolhatnánk, csupán mi nem vesszük észre. Ezek mind alakítják személyiségünk, azt a folyamatot, ami a szocializáció folyamatához szükséges. Másképp: ahhoz, hogy megtanuljunk úgy viselkedni, ahogy az elvárandó a társadalomban.

Ez eddig oké, de akkor sem vagyok előrébb a pályaválasztással. – mondhatod, jogosan.

Önismeret.

Hallottál már e szóról? Ez lesz az egész lényege.

Nyugodj meg, nem vagy egyedül ha úgy érzed, nem tudod mihez kezdj, nem tudod megmondani mi érdekel a legjobban. Kutatásom is alátámasztotta, a közel 310 felsőfokú képzésben tanuló diákból több, mint 185-en erre hivatkoztak az első helyen.
Ha el sem tudod dönteni, melyik szak mire lesz majd jó, ha elvégezted a képzést se csüggedj, a második helyen ez állt, mint legnagyobb nehézség a pályaválasztás előtt.  Majdnem 110-en jelölték ezt a lehetőséget.

Az önismeret nem más, mint a magunkról alkotott kép, amelyek révén képesek vagyunk megfogalmazni erősségeink, gyengeségeink, korlátjaink illetve személyes jellemzőink. Személyiségünk minél pontosabb megismerése elengedhetetlen az életben. Az önismeret hiánya vagy a nem megfelelő mélysége, önmagunk alul-, vagy túlértékelését eredményezi. Önbizalom-hiányban szenvedhetünk, ha képességeink nem ismerjük, így rengeteg új dologtól vonhatjuk meg magunk, s elégedhetünk meg az élet által kínált lehetőségekkel mondván ,,beérem ezzel is”. Az eredményesség, sikeresség, elégedettség szavak hiányozhatnak szókincsünkből s képességeinkhez mérten sokkal kevesebbet is vállalunk ez esetben. A másik oldalon önmagunk túlértékelése sem biztos, hogy sikerre vezet, általában ekkor kapjuk a nagy pofonokat - amikből tanulunk majd.

Továbbtanulás...befektetés Neked, és az országnak is                   

Fontos tisztázni, egyetemre ne azért jelentkezz, mert a többiek is így tesznek. Becsüld meg, hogy az állam olyan pénzösszeg kifizetésétől óv meg - ha sikerül államilag támogatott képzésre bekerülnöd, amit a szüleid valószínűleg nem tudnának fizetni. Maximum hitelből.

Miért éri meg Neked, ha főiskolai vagy egyetemi képzésre jelentkezel és el is végzed azt?

Végzett hallgatóként rengeteg előnyt tudok felsorolni, miért nem bántam meg, hogy felsőoktatásba jelentkeztem. Igazolom ezt kutatásommal is.

• Ami mindenkit érdekel, a pénzügyek:

A felsőoktatás az egyén szempontjából mindaddig racionális, amíg annak eredményeként magasabb jövedelemhez jutnak, mint alacsonyabb iskolázottsággal, és ez az eredmény meghaladja a diploma eléréséhez szükséges ráfordításokat. - Polónyi István gondolatai alapján.

Egyszerűbben-,  megéri felsőoktatási képzést végezni, mert nő annak az esélye, hogy több pénzt keresel majd a jövőbeli munkahelyeden. Kihangsúlyoznám, hogy a végzettség nem minden esetben követi a magasabb kereseti lehetőségeket! Lásd például Robert De Niro, vagy Simon Cowell.

• Bővülnek ismereteid:

A középiskolában egy általános, mindent körülölelő képzést kapunk, a történelemtől kezdve az irodalmon át, egészen a nyelvtudásig. Ezek az alap kulturáltsághoz tartoznak. Ha most még haszontalannak is látod, hidd el szükségesek az életedhez. Ezután következhet egy irány meghatározása. Mérnöki, vagy gazdasági, jogi, vagy tanári képzés. A sor végeláthatatlan. Talán nevezhetjük ezeket elő-szakképzéseknek is, hiszen ha valaminek a szakértőjévé szeretnénk válni, ahhoz egy alapképzés magában nem lesz elég.

• Amit a dolgozat nem tartalmaz: élményekkel gazdagodsz.

Hallottam már, valaki azért érvelt a továbbtanulás ellen, mert pénzösszegtől esünk el. Amit a munkahelyünkön kerestünk volna, érettségi után. Talán kevesebbet. Igazuk van. De nem látják az érme másik oldalát, mennyi élménnyel, ismerőssel, baráttal, tudással bővülünk a képzés elvégzése alatt. 

Nehézségek a pályaválasztással kapcsolatban

• Mennyi időt töltsünk el jövőnk megtervezésével?

Erre a kérdésre nincs megfelelő válasz.  Leginkább az, hogy amit a pályaválasztással töltünk, inkább minőségi legyen, mint mennyiségi. Hiába töltünk el heteket információk után böngészve, egyszer elérkezik egy pont, amikor a sok adattal már nem tudunk mit kezdeni, és még inkább bizonytalanok leszünk döntésünkben. Meg kell azt is jegyezzük, a döntésünk után mindig ott lesz a ,,mi lett volna, ha..” kifejezés is. Próbálunk a legjobb választásra törekedni, de ez nem megy mindenkinek magától. Erre a ,,Ki véleményére hallgassunk” témában kitérek.

Több, mint 300 diákot kérdeztem meg arról, mennyi időt töltött a pályaválasztással, mielőtt beadta jelentkezését egy felsőfokú képzést nyújtó iskolába. Arra számítottam, az önköltséges képzésre jelentkező diákok több időt töltenek majd a jövőjük tervezésével, mint az államilag támogatottak, hiszen azon felül, hogy az iskolában tanulniuk kell-, törekedniük arra, hogy az előírt tárgyakat teljesítsék, még egy meghatározott összeget is fizetnek a képzésért - ami 130 ezer Ft és akár 1 millió 350 ezer Ft közötti összeg is lehet félévenként. Ennek ellenére az látszódik a kérdőív eredményeiből, az államilag támogatott képzésre jelentkezők több időt szántak a pályaválasztásuk átgondolására. Százalékos arányban a kitöltők számához képest ez a megoszlás látszik az alábbi grafikonokon.

Miből adódhat ez? Különböző családokból származó gyermekek különbözőképp értékelhetik a fizetős és nem fizetős képzéseket. Attól függően, a családban mi az elvárható. Mi számított alapvetőnek. Meg kellett-e dolgoznia a zsebpénzéért a gyermeknek, vagy a szülei olyan jól kerestek, hogy erre nem volt szükség. A felsőfokú tanulmányokat a család kasszájából, vagy csak hitelből tudnák finanszírozni. Ennek alátámasztásául igazoltam kutatásomat Heinrich Herman Gossen, szubjektív értékelméletével is.  

• A lehetőségek sokfélesége

Manapság megannyi képzés közül választhatunk, akár érettségivel, vagy anélkül is, hogy dönté-sünkben annál bizonytalanabbak leszünk, minél többről szerzünk tudomást. Árnyalatbeli különbsé-gek képzés és képzés között, ezeken belül is további specializációk, melyek még tovább bővítik-, vagy éppen csökkentik lehetőségeink, esélyeink. De mi a következménye, ha ilyen sok lehetőség közül választhatunk.

A döntés folyamatát csak a bizonytalanság jellemzővel illethetjük. Egyrészt előre nem láthatjuk, hogy a végzettséget, amennyiben egyáltalán sikerül megszerezni, hogyan fogja értékelni évek múlva a munkaerőpiac, másrészt nem tudhatjuk, a képzés hasznos és érdeklődésünknek megfelelő lesz számunkra, vagy sem. Nézzük meg a való életben.  A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal oldalán található fájlból kiderül, hogy a végzettség függvényében 2019-ben 572 képzés áll rendelkezésünkre, melyek közül választhatunk, ha ismereteink bővíteni szeretnénk. Nyilván az, hogy a képzést elindítják vagy sem, függ az érdeklődők számától is. Ha a létszám nem éri el a minimumot, hiába minden vágyunk, más mód után kell néznünk, hogy szakmánk kitanuljuk és mesterévé váljunk.

Felsőoktatásba kerülni már nehezebb folyamat, magasabb szintű előképzettséget jelent a továbbtanulni vágyók számára, melynek feltételeit tovább szigorítja majd a kormány 2020-tól. Alapképzésekből több, mint 120 közül választhatunk az ország minden területén. Mégis hogy döntsük el, melyik lesz számunkra a megfelelő?

• Ki véleményére hallgassunk?- és a valóság a kutatás alapján

Ahogy a fentiekben már láthattuk, döntésünk nem csak saját véleményünkön alapul. Befolyásolnak minket a közösségi médiatartalmak, a barátaink, ismerőseink, a tévében látottak, az interneten olvasott cikkek, és családunk, szüleink véleménye is – elvégre ők ismernek minket a legjobban. Kérdésemre-, a középiskolás mire alapozta leginkább pályaválasztási döntését, legtöbb megjelöléssel a szülők, családtagok véleménye szerepelt a 310-ből majdnem 240-nel, második helyen, az interneten olvasottak 161-, a saját érdeklődési kör, saját vélemény 131 alkalommal fordult elő, majd a barátok, ismerősök véleménye után megjelent a pályaválasztással foglalkozó weboldal, szakember véleménye is. Utóbbi azért lehet fontos, mert a diákok- vagy szüleik, rájöttek arra, ha szakemberhez fordulnak, aki a pályaválasztással kapcsolatban tanácsot tud adni, és nem az internetről kell böngészni mindent – ahol valljuk be, nem biztos, minden adatnak hihetünk-, talán egyszerűbbé és - az általam használt jelzővel - minőségibbé teszi a folyamatot. Célszerűen vesznek elő teszteket, folyamatokat, és nekünk nem szükséges önismereti kérdőívek, és pályaorientációs portálok után kutatnunk.

• Mit tanácsolok saját tapasztalataim, kutatásaim és az olvasott szakirodalmat felhasználva?

Pályaválasztáskor nyilván azt próbáljuk elérni, hogy a legjobb képzést válasszuk, és az első helyre felvegyenek. Reálisak kell maradjunk magunkkal szemben, nem választhatunk olyan szakot, amire esélyünk sincs bekerülni, így csak elvennénk magunktól a lehetőséget, hogy egy tényleg jó egyetemre és annak képzésre nyerhessünk felvételt. Ahogy a táblázat alapján is látszik, a pályaválasztással foglalkozó weboldalak és szakemberek népszerűsége nem hagyható figyelmen kívül- talán a jövőben ez még nagyobb számban fordul majd elő, mint tanácsadó szolgáltatás.

Azt, hogy jó képzést választottam mondhatnánk szerencsének és megérzésnek is, hiszen az utolsó napon, 2015. február 15-én megváltoztattam a jelentkezési sorrendet, de emellett a pályaválasztással eltöltött minőségi idő volt az, amire alapozni tudtam döntésem. Meg kellett ismerjem magam, hogy tudjam, mi az, amire alapozhatok, mi az az út, amin elindulhatok. Ezért hangsúlyozom az önismeret fontosságát – ha már egy ilyen (talán túl) fiatal korban döntenünk kell egy egész életünket meghatározó eseményről. 

Hogy a témával való foglalkozás során rátaláltam egy olyan dologra, amivel szívesen foglalkozom, létrehoztam egy Facebook oldalt, ami ugyan még fejlesztés alatt áll, de rajta keresztül a középiskolásoknak próbálok majd segítséget nyújtani, hogy a pályaválasztás időszakára biztosabbak lehessenek döntésükben.

Szívesen veszem megkeresésed, akár a személyes, akár a létrehozott oldalak elérhetőségén keresztül Amennyiben kérdésed lenne, keress bizalommal.

Szerző: Zagyi Norbert, BME GTK, MVT Bsc 

Konzulens: dr. Szabó Tibor, BME GTK MVT oktató

zagyinorbert195@gmail.com
https://www.linkedin.com/in/zagyi/  
https://www.facebook.com/norbert.zagyi.7