2018. okt 03.
Meghackelt valóság! Te hiszel az influencereknek?

Meghackelt valóság! Te hiszel az influencereknek?

írta: Bernschütz


like_me_love_me_believe_me.jpgOlyan a világunk, amit nézünk? Kinek hiszünk a szomszédnak, ismerősnek, vagy Dancsó Péternek? Képes-e véleményt formálni a média? Megváltoztatjuk az eddig racionálisnak tűnő gondolatainkat, csak azért, mert a celeb, az influencer, a vlogger a médiából másképp mondta? 

Hiszel a youtubereknek?- címmel tartottam a Kutatók éjszakáján egy előadást a Budapesti Műszaki és Gazdálkodástudományi Egyetemen, amelyet most blog formátumba is átfogalmazok. Egyrészt elég sikeres volt, másrészt kellene növelni a fiatalokban a kritikai nézőpontot is. Hiszen most is, azért voltam az atv stúdióban, hogy arról beszéljek, miért fekszenek a fiatalok az aszfalton, és kockáztatják életüket, egy challenge kedvéért. 

[Az olvasási idő: 10 perc]

42696353_2163630147293898_6744655103623430144_n.jpgKészítettem a kutatók éjszakáján tartott előadásomra két kérdőívet, az előadás előtt és után kérdeztem tőlük, hogy mennyire hisznek a youtubereknek. Az előadás elején döntően 3-t jelölték meg, arra  kérdésre, hogy menyire hiszel a youtubereknek? - 1-5-ig lehetett választani, 1- egyáltalán nem hiszek, 5- teljes mértékben. És azt feltételeztem, talán elmozdul előadás végére eme biztos közepes álláspont.

Többféle elméletet vittem (sok megközelítés kimaradt az idő rövidsége miatt is), és középiskolásokra, egyetemistákra számítottam, de végül rajtuk kívül még általános iskolások és szüleik jöttek el. Szerencsére úgy vettem észre a bólogatásokból, hogy mind a fiatalok, mind a felnőttek értették és követték az előadás fonalát.

Burkolt személyiségészlelés - halo effekt

Thorndike foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy egy kis jellemzője az embernek, mennyire változtatja meg az egészről alkotott képet. Példaként említettem, hogy kutatással igazolták, hogy ha valaki szép, akkor az emberek inkább hiszik őt, okosnak is, pedig arról nem kaptak információt. Nézzük az influencereket, youtubereket vajon, aki szebb, jóképűbb, azoknak a szavai igazak?

Ugyanezt kérdezte az egyik hallgatóm, aki a tetoválás és munkavégzés minősége, emberi kapcsolatokról végzett kutatást.

dia9.JPG

A válaszadók nagyobb százalékban tudták elképzelni az öltönyt viselő férfit ügyvédnek, mint azt a férfit, aki trikót viselt. A munkavégzés szempontjából a kitöltő személyek úgy vélik, hogy a tetovált férfi átlagosan jobban végzi munkáját, mint az öltönyt viselő. Mind a két kérdőív esetében pozitívan értékelték a válaszadók a család és a képen látható férfi kapcsolatát. Az öltönyt viselő férfi kapcsolatának erőssége a családjával átlagosan alacsonyabb, mint a tetovált férfinek. És mindezt csak két kép alapján. 

Gerbner kultivációs elmélet

magyar származású kommunikáció- kutató, a kultivációs elmélet atyja. Az ő kutatásai alapján mondták ki, hogy akik sokat tévéznek, azoknak a világa, és a világról szóló képe hasonul a tévében látott világgal. Így a 10-29 évesek 83 százaléka követ influencereket valamilyen csatornán, naponta két órát néznek csak youtubereket a fiatalok, de nem csak a YouTube-on nézik kedvenceiket: a fiatalok közel fele Facebookon és Instagramon is figyelemmel kíséri őket. Négyből hárman úgy gondolják, hogy hatással vannak rájuk az influencerek, a 10-15 évesek fele kifejezetten nagyra tartja őket.

A kommunikáció határozza meg, hogy mit tekintsünk létezőnek, és mit mivel összefüggésben lévőnek - mit hiszünk el, és mit gondolunk a valóságról? Így ismét előtérbe kerülhet, hogy miért, követik a kihívásokat, miért gondolják azt a fiatalok, hogy ha az általuk követendőnek tartott hype miatt autóból kiszállva táncol valaki egy challenge kedvéért, akkor neki is kellene? Hiszen, ez menő, és az életről alkotott képben is benne van.

Információs aszimmetria, egyenlőtlenség

Ki, mit tud? - érdekes kérdés az is, hogy ki és miről tud a média világában. A médiatartalom előállító teljesen képben van, hogy milyen a beállítás, milyen a póz, milyen a fény, és ez hogyan mutat a képernyőn?

A médiatulajdonosok, az influencerek, vagy a véleményvezérek kezében, fejében ott az információ, amellyel természetesen nincsenek tisztában a nézők, követők, kommentelők.

Az egyik hétköznapi felhasználó 2012-ben úgy gondolta, meghackeli a valóságot, felvett 4-5 bodyguardot, kiöltözött, és úgy tett, mintha influencer lenne. Az utcát járó emberek fotózni kezdtek vele, az egyik énekesnek vélte, és még a számát is dúdolta a másik, tutira mondta, hogy színész (Spidermanben játszott). Hogy alakult az ő valóságuk? Mire alapozták ezt a döntésüket?

 Beállítás – képi módszerek (camera obscura)

Nos, az operatőri beállítás és valóságról alkotott kép ismét alakul, ha meglátjuk, megtudjuk, kik és hogyan manipuláltak a technológiai beállításokkal.

 dia15.JPG

 

dia16.JPG

 

Ugyanaz az ember, de más póz, más érzet, élmény. Mi is alkotja a valóságunkat?

 Technológia – közbe ékelt média 

És akkor még nem is beszéltünk a technológia adta egyéb módosító tényezőkről, mint instagram filter, vagy photoshop! A közelmúltban terjedt el eme szikla elefánt fénykép, több ezer megosztás után az egyik kommentelő jelezte, hogy ti nem látjátok, hogy ez photoshop?!

nevtelen2.png

 

Lilmiquela - pedig egy olyan instagram celebrity, aki nem ÉLŐ személy, hanem csak (?) grafika. A követők sokszor felteszik azért a kérdést, hogy most, akkor él vagy nem él...

dia19.JPG

 

És természetesen a mesterséges intelligencia sem hiányozhat, ha már a csúcs technológiákról beszéltem. A Michigan-i egyetemnek sikerült fake Obama-t létrehoznia. A szájmozgásokat megtanítatta a géppel, így bármilyen szöveget úgy lehet előadni, mintha a volt elnököt hallaná... félelmetes. Melyik az igazi Obama? (figyeld a szemét! - jobb oldali)

dia20.JPG

 

És hogy a meggyőzés hogyan függ össze a hitelességgel? 

 

A hétköznapok kommunikációs interakciói során az üzenetet aszerint értékeljük megbízhatónak, hogy az üzenet küldője mennyire tűnik hitelesnek számunkra abban az értelemben, hogy tud-e azonosulni az elmondottakkal,

   hiszi-, érzi-, megéli-e azt.

Hogy a tudatos és nem tudatos, illetve a verbális, nem verbális és metanyelvi jelzései között van-e megfelelés, összhang (szerepazonosság). 

Personal Branding – személyes márkázás

Minden híresség, celeb, influencer, véleményvezér saját, személyes márkájára épít. Ennek az alapja lehet teljesítmény (is). A személyes márkát, pedig a követők, a nézők, az olvasók osztják (lehet  pozitívan és negatívan is kommentelve megosztani a véleményt). Az influencereknek óriási a felelőssége, nemcsak a leadott tartalom, hanem a követői bázis oldaláról is.

Két esetet hoztam, de itt  a posztban csak az egyiket osztom meg. Még nyáron történt, hogy BalatonSound melletti szállodába két mikroinfluencer további négy ismerősüket szerette volna meginvitálni. Erre a szálloda üzemeltetése nemet mondott, eleve teltház volt, és a nyugalom érdekében eltanácsolták a fiatalokat. Akik erre a saját követőiket buzdították fel, és hiszékenységüket kihasználva általános iskolásoknak kezdték lejáratni a szállodát. Még a Kutatások Éjszakája előadáson ott ülő általános iskolások jó része hallott erről az esetről.

Mennyire hiszünk az influencernek? Mennyiben igazak a szavaik? Ezt nem lehet google -n megkeresni, és talán a youtube sem dob fel jó találatot arra, hogy ők most elfoglalták és tönkretették a szállodaszobát jogosan, vagy nem?

 

 

dia31.JPG

 Szókrátész – hitelesség – panaszkodás-pletyka

Az előadásomat Szókrátésszal  zártam.  Az ókori Görögországban Szókratész széles körben ismert volt bölcsességéről. Egyszer egyik ismerőse rohant hozzá izgatottan, s ezt mondta: 
„Szókratész, tudod mit hallottam Diogenészről?” Ő a hármas szűrő alkalmazását javasolta a hír meghallgatására.

  • Biztosan tudod, e hogy igaz, amit mondott?
  • Milyen a hír- jó vagy rossz?
  • Mennyire hasznos a hír, amit mondott?

 

Poszt - Szókrátész módon (egyéni felelősség)

Majd azt gondolom, minden követőnek saját dolga ezek után, még a következő három szűrőt is beállítani. EZ a tartalom olyan, amit 

  • megosztanál, hogy mások is lássák?
  • likolnád, hogy ismerőseid is lássák?
  • kommentelnéd?

 

Az előadás végén ismét kértem, hogy a második kérdőívet töltsék ki. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy "Nem vagyok biztos abban, hogy mindent, amit látok a médiában az igaz." - erre a kérdésre 80%-ban 5-t jelöltek be a válaszadók (1-5-ig lehetett pontozni, 1- nem értek egyet, 5- teljes mértékben egyetértek).

Majd ismét feltettem a kérdést: Hiszel a youtubereknek? És magam örültem meg a leginkább, hogy az elején kialakult biztos 3 skálapontról,  2-re csökkent az ott lévő fiatalok hiszékenysége.

A média olyan platform, ahol minden elférhet, mind a negatív, és a pozitív. A végtelenített médiatartalmak, az el nem fogyasztott tartalmak száma magas, az egyének szabad ideje, viszont egyre csökken. Ez a fajta szorongás nemcsak bennünk, hanem a fiatalokban is benne van. Emiatt jó, ha van olyan tartalom, amit egyszerűen csak elhagyhatunk... A média régi, jól bevált  gatekeeper szerepe csökkent, vagy el is tűnt, tehát az, aki megnézi, mi mehet adásba nincsen, mindenki lehet előállító, és néző egyaránt. Így a döntés arról, mi kerüljön tömeg elé, EGYÉNI szintre csúszott. Mindazzal, amit nyertünk, veszítettünk is. Legyen a médiafogyasztásunk kritikusabb, válogassuk meg, hogy mi képezi a világunkat!

 Az előadást innen letöltheted: https://www.slideshare.net/bernschutz/meghackelt-valsg-hiszel-e-a-youtubereknek

 Szerző: dr. Bernschütz Mária, BME, Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan Tanszék, adjunktus

További irodalomajánlat: 

Dan Ariely viselkedéspszichológus hosszú ideje kutatja az emberi anomáliákat, hibákat.

Amerikai kutatások azt is alátámasztották, hogy előszeretettel választanak a fiatalok olyan munkát, foglalkozást, ami közösségi média kompatibilis.


Szólj hozzá

celeb híresség youtuber y generáció personal branding vlogger influencer Z generáció halo effekt