Generációs rejtély

Elég abszurd kérés: mondd meg melyik generációba tartozol, és én megmondom, ki vagy! Nem, a generációelmélet, nem tudományág. De nem is misztérium. Egyszerűen csak egy eszköz, egy praktikus eszköz mások motivációnak megértésére.

Mannheim már 20. század elején megfogalmazta, hogy igenis befolyásolja az ember egyéni viselkedését, hogy hova születik, kikkel „érik”. De amíg mannheimi diskurzus lokális, hiszen arra a nemzetre, vagy közösségre értelmezhető, akik egy időben, egy korban éltek, addig a legfiatalabb nemzedék, a globális nemzedék –  az alfák -, szocializációja is globális. Egyszerűen hasonlóan is néznek ki, hiszen ugyanazt a zenét, ugyanazt a sorozatot nézik, és ugyanazt a videójátékot, vagy vloggert követik.

Akkor mit jelent?

Az már egy nullpont, hogyha megegyezünk abban, hogy ez nem elmélet, de praktikus. A megértés a lényeg, kilengés a nullpontról. Értsd meg a másik gondolkodásmódját, igen, van, hogy ez többszáz ezer embert érint itthon, egy teljes generációt hozott lázba például egy zene, egy influencer, egy videójáték, vagy egy applikáció.

Az életszakaszok mindig változnak, felnővünk, de a generációhoz való tartozás VELÜNK marad, attitűdünkké válik.

És igen, a technológia módosítja a szocializációnkat, nézzük csak az alfa generációt, aki nevét egy jelenségről kapta, márpedig az érintőképernyős technológia penetrációjáról. Mert tömegesé vált az érintőképernyős kommunikáció, s az a fajta kommunikáció annyira befolyásolta mindennapjainkat, hogy hatással volt arra is, hogy miképp nevezzünk el egy egész korszakot róla, még az abc-t is újrakezdtük miattuk! Következésképpen állíthatnánk, hogy a kultúra (társadalom) irányítása került ki a kezünkből.

Globális nemzedék – globálszocializáció

De a média, és a technológia tehet arról is, hogy nemzetközivé vált a szocializáció. Mannheim és Strauss és Howe és más generációkutató a múltat kutatta, a múltból vont le következtetéseket, egy-egy korszakra vonatkozóan (mennyiben hatottak az uralkodók, vezetők viselkedése a mindennapokra, az így kialakuló kánon, vagy etikai norma természetesen csak addig volt értelmezhető, amíg az akkori hatalom). Ez a fajta határ ma nincs meg.  A technológia gyors fejlődése miatt nem lehet a múltból kivetíteni a jelent, és főleg nem lehet a jövőt (Berényi, 2019).

Generáció elmélet- most akkor mi is?

Még egyszer hangsúlyozom, hogy generációkutatás, NEM TUDOMÁNY (az más kérdés, hogy ami tudomány, az mennyiben érték). De nem is misztérium, nem talány.

Habár ha megnézzük, Popper féle falszifikáció elméletet, mást találnánk! E szerint a tudomány tesztelés célja erősen meghatározott: nem a sejtés igazságának, hanem hamisságának kimutatása. A tudomány működésének kulcsa nem elméletek igazolása, hanem elméletek hamisságának kimutatása. A hamisnak bizonyuló elméleteket elvetjük, de legalábbis módosítjuk. A tudomány ily módon sejtéseken és cáfolatokon keresztül halad előre. Egyetlen elmélet sem abszolúte igaz: minden elmélet felülvizsgálható, ha a tudományos ellenőrzés falszifikálja. A falszifikáció-elméletnek legalább egy nagy előnye mindenképpen van a közkeletű egyszerű felfogással szemben: egy elmélet nem kielégítő voltának kimutatásához ugyanis elég egyetlen cáfoló példa. És máris találhatunk számos olyan példát, amely kétség bevonja, falszifikálja a generációelméletet, vagyis igazolja, hogy tudomány?!

Generációkon túl

Hogy találd meg magadat a sok elnevezés között? Ha nem illessz bele, akkor te minek tartod magad? Természetes, hogy mindenkit nem lehet beemelni, de ahogy Esomar ABCDE vásárlóerő paritások kezelése is nagysíkú volt, mégis használják, még a mai napig, addig az események értelmezéséhez ez is szolgáltat információt.

MEGÉRTÉS

Lépjünk ki a tagadás állapotából, senki nem mondta, hogy úgy kell viselkedni, ahogy a generáció kutató látja, de igenis vannak átívelő problémák, sematikus kommunikációs eltérések. Sok megbeszélés és előadás után mondhatom, hogy motivációk megértetése, és bemutatása után, kisimulnak az arcok, megnyugodnak a kedélyek. Ha belátjuk másik mozgatórugóit, a megértés segít az eltérő viselkedés értelmezésében, ha már tudjuk értelmezni a másikat, tudunk hozzá közeledni is.

A legtöbb vállalati probléma gyökere, a NEM megfelelő KOMMUNIKÁCIÓ. Azt kell, hogy mondjam, hogy az eltérő szocializáció utóbbi 30 évében a kommunikációs -, az információfeldolgozási területen folyt a legtöbb változás. Miképp, mi módon, milyen eszközzel kommunikálunk leghatékonyabban? Ez radikálisan és gyorsan változott az utóbbi három generáció felnövekedésében. Egyszerűen másképp indítottuk napjainkat, másképp beszéltünk, más kommunikációs szokásaink voltak nekünk, és szüleinknek, és a fiatal generációknak. A szocializáció értékéről talán most kaphatjuk a legerősebb értékelést, egyszerűen bőrünkön észleljük mások szocializációjának termékét, eredményét.  S talán nem véletlen, hogy ilyen kelendő lett a társadalomtudomány megértésének eme megközelítése is, hiszen észleljük a mindennapjainkban azt a fajta diverzitást, amit a digitális világ előtt egyszerűen nem is létezett, nem létezhetett. És egy diverz világot, csak diverz mértékkel lehet mérni!

És ha sikerül csak a kommunikációs különbségekre rávilágítani áttörés érhető el, és a különbségek mérséklődnek, elindul mindkét fél közötti kommunikáció. EZ pedig nem misztérium, és a valóság.

 Szerző: Bernschütz Mária, PhD, generációkutató, BME GTK oktató